HUP0100148A2 - Digitális televíziórendszer, dekóder a rendszerhez, és eljárás digitális audiovizuális információ adására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya egyrészt egy digitális televíziórendszer, amelynek digitális audiovizuális információt több csatornán(41) továbbító adó eszköze van, és valósidőben legalább egy csatornán(41) sugárzott élő eseményre vonatkozó esemény üzenetet legalább egycsatorna (41) adatáramába bevezető eszközt tartalmaz, ahol az eseményüzenet egy esemény bekövetkeztére vonatkozó, valamint a bekövetkezettesemény által érintett csatornára vonatkozó információt foglalmagában. A találmány tárgya továbbá egy dekódoló berendeze (13)javasolt digitális televízió rendszerben való használatra, amelyvalósidejű esemény üzeneteket vevő (12) és feldolgozó dekódolóberendezésként (13) van kialakítva, valamint egy eljárás digitálisaudiovizuális információ több csatornán történő adására, amelyneksorán legalább egy csatornán sugárzott valósidejű élő eseményrevonatkozó esemény üzenetet legalább egy másik csatorna adatáramábavalósidőben bevezetünk, ahol az esemény üzenet egy eseménybekövetkeztére, valamint a bekövetkezett esemény által érintettcsatornára vonatkozó információt foglal magában. Ó

Description

P01 00 1 48 J

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Digitális televízió rendszer, dekódoló berendezés a rendszerhez, és eljárás digitális audiovizuális információ adására

A találmány tárgya egyrészt egy digitális televízió rendszer, amelynek digitális audiovizuális információt több csatornán továbbító adó eszköze van; a találmány tárgya továbbá egy dekódoló berendezés a javasolt digitális televízió rendszerben való használatra, valamint egy eljárás digitális audiovizuális információ több csatornán történő adására.

A digitális televízió rendszerek megszokottá váltak, elsősorban a fizető televízió rendszerek területén. Ezekben általában műholdas vagy műholdas-kábeles kapcsolaton keresztül kódolt vagy bitsorkódolt audiovizuális információt továbbítanak az előfizetőkhöz, melyek mindegyike rendelkezik olyan dekódoló berendezéssel vagy vevő és dekódoló berendezéssel, amely képes a továbbított program dekódolására vagy bitsordekódolására, hogy a program nézhető legyen. Ismertek földi továbbítású digitális műsorszóró rendszerek is. A jelenlegi rendszereket természetesen arra is felhasználják, hogy az audiovizuális adatokon túl, más adatokat is továbbítsanak, így ezek alkalmasak például számítógép programok, vagy interaktív alkalmazások eljuttatására a dekódoló berendezéshez, vagy egy csatlakoztatott személyi számítógéphez.

A digitális televíziózás egyik lényeges előnye az ilyen rendszerekben rendelkezésre álló nagy csatornaszámban rejlik, továbbá abban a rugalmasságban, amely a televízió műsorszolgáltató részére rendelkezésre áll, hogy eldöntse, a szolgáltatás előfizetője számára milyen csatorna választási lehetőségeket vagy menüket tesz elérhetővé. A szokványos előfizetéses csatornáktól eltérően egy ilyen rendszer például olyan nézd- és fizess funkciót is magában foglal, amely lehetővé teszi egy előfizető számára, hogy egy kiválasztott filmért, sporteseményért, és így tovább fizessen.

A növekvő elérhető csatornaszámmal párhuzamosan az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő egyik szolgáltatás az ugyanannak a sporteseménynek számos különböző kameraállásból történő egyidejű közvetítése. Hasonló módon, egy tenisz vagy futball viadal esetében a viadalnak számos, több meccsét lehet egyidejűleg sugározni a különböző csatornákon. Egy nézd és fizess típusú szolgáltatással kombinálva az előfizető megválaszthatja, hogy például egy csatornán sugárzott egy mérkőzésért kíván fizetni, az este közvetítésre kerülő összes mérkőzésért kíván fizetni, a következő néhány hétben lezajló viadal összes mérkőzését meg kívánja nézni és ezért fizetni, és így tovább. Miközben a nézők a rendel

-2kezésre álló megnövekedett választási szabadságot élvezik, a rendelkezésre álló csatornák nagy száma a gyakorlatban igen sokszor megzavarja a nézőket, akiknek igen gyakran nehézségei támadnak a rendelkezésre álló lehetőségek kezelése során.

Egyes állomások például menüt vagy olyan információs csatornát nyújtanak, amelyen a néző megnézheti, hogy az egyes csatornákon éppen milyen műsor megy, ehhez minden egyes csatornát rácsszerűen, vagyis táblázatosán megpróbálnak feltüntetni a televízió képernyőjén. Ha nagy számú csatornát mutatnak be, akkor a néző számára nehézséget okozhat, hogy pontosan nyomon kövesse mi is történik az egyik vagy másik csatornán. Elsősorban ilyen okokból ez a megoldás nem különösen előnyös szimultán élő sugárzások esetében, ahol már nemcsak néhány, hanem több csatorna jöhet szóba.

A találmánnyal célunk ezért a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése mellett egy többcsatornás információs szolgáltatás létrehozása, és a nézők számára a csatornák közötti tájékozódás, navigáció elősegítése és könnyebbé tétele.

A kitűzött feladat megoldása során olyan digitális televízió rendszert vettünk alapul, amelynek digitális audiovizuális információt több csatornán továbbító adó eszköze van. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy valósidőben legalább egy csatornán sugárzott élő eseményre vonatkozó esemény üzenetet legalább egy csatorna adatáramába bevezető eszközt tartalmaz, ahol az esemény üzenet egy esemény bekövetkeztére vonatkozó, valamint a bekövetkezett esemény által érintett csatornára vonatkozó információt foglal magában.

Például több futballmérkőzés élő közvetítése esetén az említett esemény üzenetet használhatjuk fel a valamelyik csatornán bekövetkezett gól jelzésére, valamint annak a kijelzésére, hogy mely csatornán történt ez az esemény. Az esemény üzenetet az összes mérkőzést egyidejűleg figyelemmel kísérő operátor az adóközpontban manuálisan állíthatja elő. Mint arra majd kitérünk, ezt az információt a dekódoló berendezésben lévő alkalmazással számos módon feldolgozhatjuk, hogy a néző számára csatorna választást biztosítsunk, és ezzel lehetővé tegyük számára, hogy arra a csatornára álljon át, ahol éppen valamilyen általa megtekinteni kívánt esemény történt.

A találmány szerinti digitális televízió rendszer egy előnyös kiviteli alakja értelmében az adó eszköz a minden egyes csatornán sugárzott audiovizuális információ átviteli idejébe előre meghatározott késést bevezető késleltető eszközt foglal magában. Például a digitális

-3- * audiovizuális információt ideiglenesen merevlemezen, vagy RAM típusú memória eszközben tárolhatjuk körülbelül 30 másodpercig, továbbítása előtt. Egyéb késleltetési eszközök is szóba jöhetnek, például analóg audiovizuális jelek késleltetésére még azok digitális átalakítását megelőzően analóg mágnesszalagos, késleltető hurkok jöhetnek szóba, és így tovább. A késleltetést természetesen a dekódoló berendezés oldalon is megvalósíthatjuk.

Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a néző számára az eseményt jelző jel, amelyet késleltetés nélkül sugárzunk ki, még a szóban forgó esemény előtt eljut a nézőhöz. A néző pedig ennek a jelnek a függvényében, a jelre válaszként csatornát vált, ami azt jelenti, hogy a néző meg kívánja nézni az esemény bekövetkeztéhez vezető előzményeket, valamint természetesen magát az eseményt. Ezen túlmenően a késés tulajdonképpen a néző számára észrevehetetlen, így ő az eseményt adott esetben szenzációként, kvázi élőben tudja végigkövetni.

Az előző lehetőség alternatívájaként figyelemmel lehetünk arra, hogy igen gyakran megismétlik az olyan eseményeket, mint egy gól egy futball mérkőzésen, és ilyen esetben a rendszert úgy is felépíthetjük, hogy ne legyen időeltérés, késés az eseményt jelző jel és az audiovizuális adatok között. Ebben az esetben a néző már magát az eseményt követően válthat csatornát, azért, hogy az esemény ismétlését még elkapja. Ez a megoldás, jóllehet egyszerűen megvalósítható, a néző szemszögéből egyértelműen kevésbé előnyös és kedvező, mint az elsőként bemutatott változat.

A javasolt digitális televízió rendszer egy további lehetséges kiviteli alakja értelmében az egy esemény üzenetet bevezető eszköz egy kezelő által kiadott utasítás függvényében esemény üzenetet előállító számítógépet tartalmaz. Az esemény üzenetet például az egyes csatornák audiovizuális információját, valamint az esemény üzenetet megkapó multiplexerbe ismert adat injektorral küldhetjük el.

Előnyös, ha a multiplexerbe továbbított audiovizuális adat MPEG formátumú. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a számítógépet úgy állítsuk be, hogy a multiplexernek egy előre meghatározott MPEG szekció formájában küldjön esemény üzeneteket.

Az MPEG rövidítés egy adatátviteli szabványt jelent, amelyet a Nemzetközi Szabvány Szervezet (ISO, International Standard Organization) Motion Pictures Expert Group elnevezésű munkacsoportja fejlesztett ki, és az ő nevéhez fűződik elsősorban de, nem kizárólagosan az MPEG-2 jelzésű szabvány kidolgozása is, amelyet kimondottan a digitális

-4televízió alkalmazások céljára hoztak létre, és az ISO 13818-1, ISO 13818-2, ISO 138183 és ISO 13818-4 jelzésű dokumentumokban rögzítettek. Találmányunk jelen leírásában az MPEG-2 elnevezés alatt az említett szabvány összes változatait, módosításait vagy továbbfejlesztéseit is értjük, melyek alkalmasak a digitális adatátvitel területén valamilyen felhasználásra.

Egy további lehetséges és előnyös kiviteli alak értelmében egy esemény üzenet vétele függvényében képernyőn az esemény bekövetkeztét jelző ikont megjelenítő dekódoló berendezést tartalmaz. Ennek az ikonnak a kijelzése alapján a néző például a dekódoló berendezéshez tartozó távvezérlővel csatornát válthat. Alternatív módon a néző előre beprogramozhatja a dekódoló berendezést úgy is, hogy az automatikusan egy másik csatornára váltson át, ahol például gól esett, és így tovább.

Abban az esetben, ha ikont jelenítünk meg, akkor a dekódoló berendezés a néző által a kijelzett ikonra válaszként adott igen/nem információt követően automatikusan arra a csatorna átváltó dekódoló berendezést tartalmaz, amely csatornán az esemény bekövetkezett. Ebben az esetben az ikonnak nem kell feltétlenül a csatorna információt is kijeleznie, hanem csak azt a tényt, hogy valamilyen esemény következett be. Ha a néző erre igen-nel vagy OK-val válaszol, a dekódoló berendezés csatornát vált. Egy előnyös kiviteli alak értelmében a néző igen válasza a dekódoló berendezéshez tartozó távvezérlőtől érkező, a távvezérlőnek egy előre meghatározott gombja, vagy bármely gombja megnyomását jelző jelének felel meg. Ugyancsak előnyös esetben, a néző nem válasza annak felel meg, hogy a kijelzett ikonra válaszképpen a néző semmilyen választ nem adott, ilyen esetben a dekódoló berendezés a jelenlegi behangolt csatornán marad.

Egy további előnyös kiviteli alak értelmében a dekódoló berendezés a képernyőn a néző által az első kijelzett ikonra válaszképpen végrehajtott csatornaváltást követően egy további ikont kijelző dekódoló berendezésként van kialakítva, hogy például megkérdezzük, vajon a néző vissza kíván-e térni arra az első csatornára, amelyet az esemény bekövetkezte előtt éppen nézett.

Ez az előre meghatározott idő természetesen függ az audiovizuális adatok adatáramába bevezetett időkésleltetéstől, ha egyáltalán alkalmazunk ilyet. Például, ha az átviteli láncban egy 30 másodperces késleltetést idéztünk elő, akkor a jelzett esemény körülbelül 30 másodperccel követi az öt beharangozó esemény üzenetet. Ha az alkalmazás egy csatornaváltásra vonatkozó utasítást kap, akkor rákérdez a nézőnél, hogy kíván-e csatornát váltani 45

-5másodperc múlva vagy később, vagyis miután az eseményt megnézte. Az alkalmazás a késleltetés kezdő időpontjaként vagy a csatomaváltásra vonatkozó üzenetet, vagy az esemény üzenet megérkezését használhatja.

A fentiekből, valamint az ezt követő részletesebb bemutatásból kitűnik, hogy a hagyományos digitális dekódoló berendezések szoftver és hardver eszközök kombinációi, így mindazon megnövelt funkciók, amelyeket már vázoltunk, a dekódoló berendezésekbe egy szoftver alkalmazással végrehajtott programozás révén adhatók be.

Az alkalmazás összetettségétől függően a dekódoló berendezésben több vagy kevesebb memóriára van szükség ahhoz, hogy a bemutatott funkciók mindegyikét a dekódoló berendezés végre tudja hajtani. Ez az alkalmazás egy lehetőség értelmében permanens módon eltárolható a dekódoló berendezésben, és egy előnyös kiviteli alak értelmében maga az adó eszköz tölti le az alkalmazást a dekódoló berendezésbe.

Például egy mérkőzés kezdetekor az alkalmazás már be lehet építve a továbbított digitális adatáramba, és a nézőt megkérdezhetjük már a mérkőzés kezdetekor, hogy le kívánja-e tölteni az alkalmazást. Ha a néző igenlő választ ad, akkor az alkalmazás a dekódoló berendezésben marad, és legalább mérkőzés időtartama alatt működőképes lesz. Ha a néző nem kívánja letölteni az alkalmazást, akkor azt a dekódoló berendezés nem is tölti le.

Ugyancsak előnyös a javasolt digitális televízió rendszer olyan kiviteli alakja, amelyben az adó eszköz az adott digitális adatokat kódoló kódoló eszközt tartalmaz, beleértve az adott audiovizuális adatokat és az adott esemény üzeneteket is, ahol a sugárzott digitális adatokat az audiovizuális adatok megtekintését és az esemény üzenet feldolgozását megelőzően dekódoló dekódoló eszközzel ellátott dekódoló berendezést tartalmaz.

A digitális televízió rendszerekben használt ismert kódolási technikát követve, a bitsorkódolt adatokat az adatok bitsordekódolásához szükséges ellenőrző szóval együtt adhatjuk, ahol magát az ellenőrző szót egy úgynevezett megfejtő kulccsal kódoltuk és így, kódolt formában továbbítottuk. A dekódoló berendezés a megfejtő kulcs ekvivalensével rendelkezik, hogy dekódolhassa az ellenőrző szót, és annak birtokában már bitsordekódolhassa az adatokat. Az leginkább a fizető televízió rendszerekből ismert egyéb biztonsági intézkedéseket is egyaránt jól használhatjuk javasolt rendszerünkben a jogosulatlan hozzáférések megakadályozására.

-6A kitűzött feladatot ezen túlmenően a javasolt digitális televízió rendszerben használható dekódoló berendezéssel oldottuk meg, amely valósidejű esemény üzeneteket vevő és feldolgozó dekódoló berendezésként van kialakítva. Egy előnyös kiviteli alakja értelmében a dekódoló berendezés úgy is kialakítható, hogy egy vett esemény üzenet függvényében ikont megjelenítő dekódoló berendezésként van kialakítva.

A kitűzött feladatot továbbá egy eljárással oldottuk meg digitális audiovizuális információ több csatornán történő adására, amelynek során a találmány értelmében legalább egy csatornán sugárzott valósidejű élő eseményre vonatkozó esemény üzenetet legalább egy másik csatorna adatáramába valósidőben bevezetünk, ahol az esemény üzenet egy esemény bekövetkeztére, valamint a bekövetkezett esemény által érintett csatornára vonatkozó információt foglal magában.

A dekódoló berendezés kifejezés akár kódolt, akár kódolatlan jelek vételére alkalmas, például televízió és/vagy rádiójelek vételére alkalmas vevőt jelenthet. Egy ilyen dekódoló berendezés lehetséges kiviteli alakjai kialakíthatók úgy, hogy a dekódoló berendezést egybeépítjük a vevővel, az utóbbi által vett jelek dekódolására, például egy set-top-box-ban, vagy egy dekódoló berendezés egy tőle fizikailag különálló vevővel kombinálva működik, vagy a dekódoló berendezést más készülékekkel, például egy Web böngészővel, egy videomagnetofonnal, vagy egy televízió készülékkel egybe is integrálhatjuk. A leírásunkban többször használt digitális átviteli rendszer például elsődlegesen audiovizuális vagy multimédia digitális adatok továbbítására vagy sugárzására szolgáló bármilyen jelátviteli rendszert jelenthet.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt digitális televízió rendszer példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az · ábra a találmánnyal használható digitális televízió rendszer általános felépítésének a vázlata, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti digitális televízió rendszerben használható dekódoló berendezés elemeinek áttekintése látható, a

3. ábra az 1. ábra szerinti digitális televízió rendszert tüntettük fel, amely valósidőben a kibocsátott, leadott adatáramba bevezetett esemény üzenet előállítására alkalmas eszközt tartalmaz, és a

-Ί-

4· ábra a valósidejű esemény üzenet feldolgozására a dekódoló berende- zésben lévő alkalmazás egy lehetséges megvalósításának folyamatábráját mutatja.

A találmány szerinti 1 digitális televízió rendszer vázlata az 1. ábrán követhető nyomon. A találmány hagyományosan felépített 2 digitális televízió rendszert foglal magában, amely az ismert MPEG-2 tömörítő rendszert használja tömörített digitális jelek kibocsátásához és sugárzásához. Ezt kicsit részletezve, a 3 MPEG-2 tömörítő, amely szokásosan egy műsorszóró központban helyezkedik el, rendszerint videojel adatáram formájában digitális adatáramot kap. A 3 tömörítő 5 vonalon keresztül 4 multiplexerhez és bitsorkódolóhoz van csatlakoztatva.

A 4 multiplexer és bitsorkódoló multiplexere további bemenőjelet kap, amelyekből egy vagy több szállítási adatáramot állít össze, és a tömörített digitális jelet a műsorszóró központban lévő 6 adóberendezéshez továbbítja további 7 vonalon keresztül, amely természetesen számos módon megvalósítható, beleértve a szokásos távközlési vezetékes kapcsolatokat is. A 6 adóberendezés elektromágneses jeleket továbbít 8 földi állomástól műholdra irányuló adatátviteli kapcsolat segítségével 9 transzponderhez, amely azt elektronikusan feldolgozza, és 10 műholdról földi állomás felé irányuló adatátviteli kapcsolaton át egy földi 12 vevőhöz továbbítja, mely 12 vevő általában egy végfelhasználó tulajdonában lévő, vagy általa bérelt parabola antenna. A 12 vevővel fogadott jelek szintén a végfelhasználó tulajdonában álló, vagy általa bérelt integrált 13 dekódoló berendezésbe kerülnek, amely a tömörített MPEG-2 jelet olyan televízió jellé alakítja vissza, amely minden további nélkül használható 14 televízió készülékben. Az adatok továbbítására természetesen másfajta szállítási csatornákat is használhatunk, például földi sugárzást, kábeles jelátvitelt, kombinált műholdas-kábeles összeköttetést, telefonhálózatot, és így tovább.

Egy sokcsatornás rendszerben a 4 multiplexer a több egymással párhuzamos forrástól származó audio és video információt kezeli le, és a 6 adóval együttműködve az információt megfelelő számú csatornán kisugározza. Az audiovizuális információn túl az egyes, vagy akár az összes csatornában üzeneteket, vagy alkalmazásokat, vagy bármely másfajta digitális adatot is vezethetünk, amely a továbbított digitális audio és video információra ül rá.

A 4 multiplexerhez és a 13 dekódoló berendezéshez egy 15 feltételes hozzáférési rendszer kapcsolódik, amely részben a műsorszóró központban, részben a 13 dekódoló berendezésben van kialakítva. A 15 feltételes hozzáférési rendszer lehetővé teszi a felhasználók szá

-8mára, hogy egy vagy több műsorszóró szolgáltatótól digitális televízió műsorokat fogadjon. A kereskedelmi ajánlatokra vonatkozó üzenetek dekódolására képes programozható csipkártya (ezek az üzenetek tulajdonképpen a műsorszóró szolgáltató által felkínált egy vagy több televízió programot jelentenek) helyezhető a 13 dekódoló berendezésbe, és a kettő együttes használatával a végfelhasználó vagy előfizetéses módon, vagy helyben fizetős módon (pontosabban nézd- és fizess, angolul pay-per-view módon) műsorok által megtestesülő eseményeket vásárolhat.

Mint említettük, a rendszer által továbbított programokat a 4 multiplexer bitsorkódolja (ezt leírásunkban az egyszerűség kedvéért gyakran kódolásként is nevezzük), és az egy adott átvitelhez tartozó feltételeket és kódoló kulcsokat a 15 feltételes hozzáférési rendszer határozza meg. Kódolt adatok ilyen átvitele a fizető televíziós rendszerek területén jól ismert. A kódolt adatokat általában az adatok dekódolásához szükséges ellenőrző szóval együtt továbbítják, ahol az ellenőrző szót magát egy úgynevezett megfejtő kulccsal kódolják, és ebben a kódolt formájában küldik el.

A kódolt (bitsorkódolt) adatokat és a kódolt ellenőrző szót a 13 dekódoló berendezés veszi, amelynek kellő hozzáférése van a dekódoló berendezésbe helyezett csipkártyán tárolt megfejtő kulcs másolathoz, hogy ezzel dekódolhassa a kódolt ellenőrző szót, majd annak birtokában dekódolja a küldött adatokat. Egy regisztrált előfizető például egy havonta sugárzott jogosultság vezérlő üzenetben megkapja a kódolt ellenőrző szó dekódolásához szükséges megfejtő kulcsot, amely lehetővé teszi az átvitt adatok, azaz műsor megtekintését számára.

Az ugyancsak a 4 multiplexerhez és a 13 dekódoló berendezéshez csatlakoztatott, és szintén részben a műsorsugárzó központban, részben a dekódoló berendezésben kialakított 16 interaktív rendszer lehetővé teszi a végfelhasználó számára, hogy egy 17 modemes válaszcsatornán keresztül interaktív módon kapcsolatba kerüljön számos alkalmazással. Ezt a 17 modemes válaszcsatomát használhatjuk továbbá a 15 feltételes hozzáférési rendszerben alkalmazott kommunikáció céljára is. Ilyen 16 interaktív rendszert használhatunk például arra, hogy a nézőnek, azaz végfelhasználónak lehetővé tegyük az azonnali kommunikációt a műsorszórást, továbbítást végző központtal, hogy egy meghatározott esemény megnézésére, egy alkalmazás letöltésére, és így tovább, jogosultságot szerezhessen.

Áttérve a 2. ábrára, az ábra segítségével a találmány szerinti terminálban használható 13 dekódoló berendezés, vagy set-top-box fizikai elemeit, egységeit mutatjuk be. Az egyes

elemek a szakterületen ismert és szokásos módon épülnek fel, és megvalósításuk szakember köteles tudása körébe esőnek tekinthető.

Mint látható, a 13 dekódoló berendezés adatok vételére és adására több különböző interfésszel van ellátva, különösen MPEG tunerrel és 20 demultiplexerrel a sugárzott MPEG adások vételére, továbbá 23 soros interfésszel, 24 párhuzamos interfésszel, és (az 1. ábra 17 modemes válaszcsatomájához csatlakoztatva adatok küldésére és vételére) 25 modemmel. A 13 dekódoló és vevő berendezés ezen túlmenően két 26, TI kártyaolvasóval van ellátva, amelyek egy-egy csipkártya befogadására és olvasására képesek. A csipkártyák egy hitelintézet pénzügyi kártyája, illetőleg egy előfizetői kártya lehetnek.

Az alkalmazásokat a 13 dekódoló berendezés memóriahelyein tároljuk és ezek erőforrás fájlokként és adatokként jelennek meg. Az erőforrás fájlok grafikus objektum leíró egység fájlokból, változó blokk egység fájlokból, utasítás sorrend fájlokból, alkalmazás fájlokból és adat fájlokból, és így tovább, állnak.

Szokásos módon a 13 dekódoló berendezésbe a műsorszóró sugárzással letöltött alkalmazásokat modulokra bontják, ahol minden egyes modul egy vagy több MPEG táblázatnak felel meg. Minden egyes MPEG táblázatot adott számú szekcióként formázhatunk. A soros vagy a párhuzamos interfészen történő adatátvitelhez például az egyes modulokat hasonlóképpen táblázatokká és szekciókká osztjuk fel, ahol az egyes szekció mérete a szállító közegtől függően változik.

A modulokat az MPEG adatfolyamban általában adatcsomagokként továbbítjuk a műsorsugárzás területén, például video adatfolyamban, audio adatfolyamban és teletext adatfolyamban. Minden egyes csomagot egy 13 bit nagyságú csomagazonosító (Packet Identifier, PID) előz meg, ahol az MPEG adatáramban továbbított minden egyes csomaghoz egy ilyen csomagazonosító tartozik. A különböző adatfolyamok listáját egy úgynevezett programtérkép táblázat (Program Map Table, PMT) tartalmazza, amely egyben definiálja az egyes adatfolyamok tartalmát a hozzájuk tartozó csomagazonosító szerint. A programtérkép táblázat segítségével azonosított csomagazonosító például egy eszközt értesíthet az adatfolyamban egy vele összefüggésben álló alkalmazás jelenlétéről.

Áttérve a 3. ábrára, annak segítségével a találmány szerinti digitális televízió rendszer egy lehetséges kiviteli alakjának felépítését mutatjuk be. Mint látható, több 41 csatorna számára szóló digitális audio és video információ 48 digitális késleltető eszközön keresztül adás

-10céljából kerül a 4 multiplexerre. A bemutatott esetben az audiovizuális információ átvitelébe egy mintegy 30 másodperces időkésleltetést vezetünk be. Ezt például úgy valósíthatjuk meg, hogy a digitális jeleket egyszerűen egy szerver merevlemezére, vagy hasonló eszközre írjuk, majd onnan továbbítjuk a 4 multiplexerre az adás céljából. Egy alternatív kiviteli alak esetében az időkésleltetést az átviteli lánc másik végén, a felhasználónál, a dekódoló berendezésben is megvalósíthatjuk.

A digitális audiovizuális jeleket egy lehetséges megvalósítás során a 4 multiplexer első fokozatában tömöríthetjük és multiplexelhetjük, mielőtt a 48 digitális késleltető eszközbe továbbítanánk. A késleltetést követően a jelet egy második multiplexerhez továbbítjuk, hogy ott más adatokkal elegyítsük beleértve ezek közé a később ismertetésre kerülő esemény üzenetet is. Ennek az az előnye, hogy az egy lemezen tárolandó és tárolt információ menynyisége csökken, de megnő annak a veszélye, hogy a jelben valamilyen hiba lép fel.

A bemutatott kiviteli alak esetében a digitális audiovizuális jeleket késleltetjük, majd ezt követően egyenesen a 4 multiplexerbe továbbítjuk. A 4. ábrán feltüntetett folyamatábra szerint a jel MPEG tömörítését magával a 4 multiplexerrel hajtjuk végre, nem pedig egy különálló tömörítő egység vagy készülék segítségével, mint amit az 1. ábrán feltüntettünk.

Például egy futball viadal, kupa esetében az egyes futball mérkőzésekhez tartozó video és hang adatot a multiplexerrel valamint az adó berendezéssel egy-egy külön csatornán sugározzuk ki. Csatorna alatt érthetünk egy frekvencia csatornát, vagy mint az szokásos a digitális televíziózás területén, az elküldött adatokban a csatorna logikai definícióját jelentheti, mint amilyenek a csatorna DVD koordinátái. A műsorszóró központban működő 42 kezelő a 43 monitorfalon látható összes mérkőzést egyidejűleg figyeli. A 42 kezelő egy olyan célra szabott 44 számítógéppel rendelkezik, amely egy esemény üzenetet létrehozó alkalmazás futtatására alkalmas. Ezt az esemény üzenetet egy 45 jel injektáló egységgel és a 4 multiplexerrel a 6 adó által továbbított MPEG áramba tudjuk bejuttatni. A 45 jel injektáló egység szokásos, kvázi szabványos berendezés, amellyel a beinjektált adatok és a 4 multiplexer közötti szinkronitást biztosítjuk.

Ha valamelyik futball mérkőzés során gól esik, a 43 monitorfalat figyelő kezelő a központban valósidőben beírja a 44 számítógépbe a gólra vonatkozó információt, valamint azt, hogy a gól melyik csatornán sugárzott közvetítésben esett. A 44 számítógép a bevitt információ alapján olyan MPEG szekciót állít elő, amelyet a 13 dekódoló berendezésben lévő

-11 alkalmazás megért és el tud olvasni. Ezt az MPEG szekciót ezután összemultiplexeljük a 4 multiplexer segítségével az egyes 41 csatornákkal társított adatáramba.

Mint látható, egy jelzett esemény üzenetet így közvetlenül be tudunk juttatni a kibocsátott, adott adatáramba, miközben a video és hang adatokat megközelítőleg 30 másodperccel később bocsátjuk ki. A gyakorlatban az esemény üzenet beinjektálása az adatáramba és öszszedolgozása, multiplexelése azzal szenvedhet némi kis késést, de ez a késés jelentéktelen, összehasonlítva a video és hang információhoz hozzárendelt időkésleltetéssel.

Mint még arra is kitérünk, a 13 dekódoló berendezés olyan alkalmazást tartalmaz, amely venni tudja az esemény üzeneteket és azok érkezését megfelelő módon le tudja kezelni. Ez az alkalmazás a 13 dekódoló berendezésbe annak gyártása során is elhelyezhető, beírható, azonban a 13 dekódoló berendezés rendelkezésre álló memória területének a lehető legjobb szabadon hagyása érdekében az alkalmazást előnyösen ugyanúgy juttathatjuk be a 13 dekódoló berendezésbe, mint a többi dekódoló berendezés alkalmazást, vagyis az MPEG adatátviteli útvonalon keresztül. Ebben az esetben az alkalmazást egy további 46 jel injektáló egység segítségével vezethetjük be a 4 multiplexerbe, például a futball mérkőzések kezdetét megelőzően, akár automatikusan, akár felhasználói (nézői) kérelemre. A 46 jelinjektáló egység felépítése, működése hasonló a 45 jelinjektáló egység felépítéséhez, azzal az eltéréssel, hogy az alkalmazást egyetlen folyamatos áramban továbbítjuk a 4 multiplexerhez, adás céljára, miközben az esemény üzenetet egyetlen rövid periódusban juttatjuk el.

Áttérve immár a 4. ábrára, azon azokat a döntési lépéseket vázoltuk fel, amelyeket a 13 dekódoló berendezésbejuttatott alkalmazásnak kell interpretálnia, hogy lekezelje az adó központból érkezett esemény üzeneteket. 50 lépésben a néző az egyik csatornán A mérkőzést néz. 51 pillanatban egy esemény üzenetet vesz, amely a 13 dekódoló berendezést tájékoztatja arról, hogy valamilyen esemény jelen esetben gól esemény történt a B futball mérkőzéshez tartozó másik csatornán. Mint arról már szó volt, a video és hang adatok átvitelébe iktatott időkésleltetés miatt ez az esemény üzenet megközelítőleg 30 másodperccel hamarabb megérkezik, mielőtt az említett gól esemény a másik B csatornán látható lesz.

A gyakorlatban az esemény üzenet kibocsátása a központban ülő kezelő reflexeitől függ, ezt figyelembe véve az esemény üzenet hozzávetőleg 25 másodperccel előzi meg magát az eseményt a felhasználónál. Abban a szokatlan esetben, ha két különböző csatornán két esemény történik egymással egyidejűleg, a kezelőnek el kell döntenie, hogy melyik gól

-12tarthat számot nagyobb nézői kíváncsiságra, és ez a döntés ugyancsak valamivel csökkentheti az esemény üzenetnek magát az eseményt illető időbeli megelőzését.

Ha egy, az éppen nézett csatornától eltérő csatornán bekövetkezett/bekövetkező gól eseményt jelentő esemény üzenet érkezik, az alkalmazás rövid ideig, például 5 másodpercig egy ikont jelenít meg a televízió képernyőn, tájékoztatva ezzel a műsor nézőjét 52 lépésben, hogy valamelyik csatornán esemény történt, vagyis gól közeleg. Ha a néző erre fel csatornát vált, akkor a megjelenített OK ikon eltűnik a képernyőről, ha nem vált csatornát, vagyis a jelzésre nem reagál, akkor körülbelül 5 másodperc után tűnik el a képernyőről.

Ha szükséges, az ikon azt a csatornát vagy meccset is jelezheti, amelynek során a gól bekövetkezett, hogy a nézőnek lehetősége legyen arra, hogy eldöntse, meg kívánja-e nézni a gólt. A legegyszerűbb kiviteli alak esetében azonban az ikon csupán azt fogja jelezni, hogy valahol gól történt, például úgy, hogy egy OK ikont jelenít meg.

Abban az esetben, hogy ha a néző az 52 lépésben feltett kérdésre 53 lépésben igen paranccsal válaszol, az alkalmazás a szóban forgó B futball mérkőzést közvetítő csatornára vált át 55 lépésben. Ha igen parancs például megfelelhet annak, hogy a 13 dekódoló berendezés a hozzátartozó távvezérlőtől valamilyen jelet fogad, ami azt jelenti, hogy a távvezérlő valamelyik gombját, vagy egy meghatározott gombját, például az OK gombot, a néző megnyomta.

Abban az esetben, ha 54 lépésben nem válasz érkezik, a 13 dekódoló berendezés továbbra is az A futball mérkőzésre hangolva marad. A nem parancs például egyszerűen annak felelhet meg, amikor a néző a 13 dekódoló berendezéshez tartozó távvezérlőn az 52 lépésben kijelzett ikon megjelenésére 5 másodpercen keresztül semmilyen módon nem reagál.

Alternatív módon a 13 dekódoló berendezést az alkalmazás fordított értelemben is programozhatja, vagyis az alkalmazás automatikusan arra a csatornára válthat, ahol a gól történt, ha csak a nézőtől nem kap a 13 dekódoló berendezés távvezérlőjén keresztül olyan utasítást az ikonnak a képernyőn történő megjelenését követő 5 másodpercen belül, hogy ne váltson csatornát.

Megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha olyan esemény üzenet érkezik, amely azt jelzi, hogy egy gól esemény következett be azon a csatornán, amelyikre a 13 dekódoló berendezés éppen rá van hangolva, az alkalmazás vagy ugyanazt, vagy akár egy másik ikont is ki

- 13 jelezhet, tájékoztatva ezzel a nézőt arról, hogy az éppen nézett csatornán nem sokára gólt láthat, vagy valamilyen figyelmeztető ikont (például nyugtázza a csatornaváltást!) jeleníthet meg arra az esetre, ha a néző csatomaváltást kezdeményez, a jelzett esemény megérkezését megelőző időkésleltetés alatt.

Mint látható, a közvetített mérkőzés adásába bevezetett időkésleltetés következtében az a néző, aki csatornát vált, körülbelül 20 másodperccel hamarább jut el a kiválasztott csatornára, mint ahogy az előrejelzett gól azon a csatornán látható lesz. így, miközben a néző számára az összes mérkőzés összes ilyen jelzett eseménye élőben történik, az az előnye is megmarad, hogy gyorsan és könnyen rá tud hangolni egy olyan mérkőzésre, ahol éppen gól történik.

Egy további előre meghatározott időtartamot, például körülbelül 45 másodpercet követően a csatornaváltás után az alkalmazás 56 lépésben egy második ikont jeleníthet meg, amelyben megkérdezi a nézőtől, hogy az vissza kíván-e az eredeti A mérkőzést közvetítő csatornára térni az esemény megnézése után. Miután ez a második időtartam eltelik, feltételezhető, hogy a gólt a néző megnézte, annak összes ismétlésével, elemzésével együtt, és így tovább. Ezt az időt a csatomaváltásra vonatkozó eredeti utasítás vételétől kezdve, vagy az esemény üzenet vételétől kezdve számíthatjuk, azzal az opcióval, hogy a jelzett üzenetet nem jelenítjük meg, ha a néző az eredetileg is figyelt A mérkőzésnél maradt.

Az is lehetséges, hogy a nézőt arról faggató ikon, vajon a néző vissza kíván-e térni az eredetileg nézett A mérkőzéséhez, egyszerűen egy OK ikon, vagy hasonló is lehet. Abban az esetben, ha a néző megnyomja a 13 dekódoló berendezéshez tartozó távvezérlő OK gombját, azt 57 lépésben úgy értelmezzük, mintegy igen választ, és a 13 dekódoló berendezést visszahangoljuk az A mérkőzést közvetítő csatornára. Abban az esetben viszont, ha 5 másodperccel az ikon megjelenítését követően semmilyen OK jelet nem kapunk, a 13 dekódoló berendezést a B mérkőzésre hangolva hagyjuk.

A bemutatott rendszer számos módosítása lehetséges. így például az alkalmazás alkalmas lehet arra, hogy egyidejűleg, vagy az 50-56 lépések közötti időkereten belül érkező több esemény üzenetet fogadjon és dolgozzon fel. Például az alkalmazás jelezheti egy újabb gól esemény bekövetkeztét, az első csatorna váltását követően, hogy a néző újból csatornát válthasson, amennyiben kíván. Ehelyett, vagy emellett az is lehetséges, hogy egyidejűleg két vagy több esemény üzenetet is kijelezzünk, kiírva, hogy egy első gól esemény történt X

Claims (17)

1. - 14csatornán C mérkőzés során, egy második gól esemény történt Y csatornán D mérkőzés során, és így tovább.

   Hasonlóképpen, jóllehet a találmányt az egyszerűség kedvéért futball mérkőzések során esett gól események segítségével mutattuk be, természetesen ugyanezt a rendszert használhatjuk más, élő közvetítések során is, amelyeknél célszerű lenne a nézőt tájékoztatni arról, hogy egy általa éppen nem nézett csatornán valamilyen, számára érdekes esemény történt.

   Szabadalmi igénypontok

   1. Digitális televízió rendszer, amelynek digitális audiovizuális információt több csatornán továbbító adó eszköze van, azzal jellemezve, hogy valósidőben legalább egy csatornán sugárzott élő eseményre vonatkozó esemény üzenetet legalább egy csatorna adatáramába bevezető eszközt tartalmaz, ahol az esemény üzenet egy esemény bekövetkeztére vonatkozó, valamint a bekövetkezett esemény által érintett csatornára vonatkozó információt foglal magában.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy az adó eszköz a minden egyes csatornán sugárzott audiovizuális információ átviteli idejébe előre meghatározott késést bevezető késleltető eszközt foglal magában.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy az audiovizuális adat MPEG formátumban továbbított adat.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy az egy esemény üzenetet bevezető eszköz egy kezelő által kiadott utasítás függvényében esemény üzenetet előállító számítógépet tartalmaz.
5. 5. A 4. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a számítógép előre meghatározott MPEG szekció formájában egy esemény üzenetet küldő számítógépként van kiképezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy egy esemény üzenet vétele függvényében képernyőn az esemény bekövetkeztét jelző ikont megjelenítő dekódoló berendezést tartalmaz.
7. 7. A 6. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a dekódoló berendezés a néző által a kijelzett ikonra válaszként adott igen/nem információt követően automatikusan arra a csatorna átváltó dekódoló berendezést tartalmaz, amely csatornán az esemény bekövetkezett.
8. 8. A 7. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a néző igen válasza a dekódoló berendezéshez tartozó távvezérlőtől érkező, a távvezérlőnek egy előre meghatározott gombja, vagy bármely gombja megnyomását jelző jelének felel meg.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a néző nem válasza annak felel meg, hogy a kijelzett ikonra válaszképpen a néző semmilyen választ nem adott.
10. 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a dekódoló berendezés a képernyőn a néző által az első kijelzett ikonra válaszképpen végrehajtott csatomaváltást követően egy további ikont kijelző dekódoló berendezésként van kialakítva.
11. 11. A 6-10. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a dekódoló berendezés széleskörű funkcióit a dekódoló berendezés szoftver alkalmazással végzett programozásával valósítottuk meg.
12. 12. A 11. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy az alkalmazás az adó eszközzel van a dekódoló berendezésbe letöltve.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy az adó eszköz az adott digitális adatokat kódoló kódoló eszközt tartalmaz, beleértve az adott audiovizuális adatokat és az adott esemény üzeneteket is.
14. 14. A 13. igénypont szerinti digitális televízió rendszer, azzal jellemezve, hogy a sugárzott digitális adatokat az audiovizuális adatok megtekintését és az esemény üzenet feldolgozását megelőzően dekódoló dekódoló eszközzel ellátott dekódoló berendezést tartalmaz.
15. 15. Dekódoló berendezés az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti digitális televízió rendszerben történő alkalmazásra, azzal jellemezve, hogy valósidejű esemény üzeneteket vevő és feldolgozó dekódoló berendezésként van kialakítva.
16. 16. A 15. igénypont szerinti dekódoló berendezés, azzal jellemezve, hogy egy vett esemény üzenet függvényében ikont megjelenítő dekódoló berendezésként van kialakítva.
17. 17. Eljárás digitális audiovizuális információ több csatornán történő adására, azzal jellemezve, hogy legalább egy csatornán sugárzott valósidejű élő eseményre vonatkozó esemény üzenetet legalább egy másik csatorna adatáramába valósidőben bevezetünk, ahol az esemény üzenet egy esemény bekövetkeztére, valamint a bekövetkezett esemény által érintett csatornára vonatkozó információt foglal magában.

    A meghatalmazott:

    DANUBIA

    Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.