HUP9903724A2 - Szivárgásmentes tartály,valamint eljárás folyadék ilyen tartályban való tárolására - Google Patents

Abstract

A találmány szivárgásmentes tartály, valamint eljárás főlyadék ilyentartályban való tárőlására. A tartály a belsejében szeleppel vanellátva, ez a két, a tartály egyik szélétől a másik széléig nyúló ésegymással két nemszéttartó kapcsőlóvőnal mentén összekötött,flexibilis lappal van kialakítva. Lényege, hőgy a két, nem széttartóvarratvőnal (7, 8) a tartály (15) egyik szélétől a másikig nyúlóan, aszalagők közül az egyik szalag (2) részeként van kialakítva. Ezek akét, nemszéttartó kapcsőlóvőnal (7, 8) között helyezkednek el és atartály (15) falképző szalagjában (1) kivágással készített fülhöz (5)vannak rögzítve. A fül (5) egyik vége a szalaghőz (1) kapcsőlódik, amásik vége azőnban főgantyút képezően szabadőn van hagyva. tővábbá, atartály (15) szalagjai (1, 2) közötti szivárgásmentes kapcsőlat vankialakítva a fül (5) kerülete körül. A fül (5) a szalag (2)hőzzárögzített részének a fül (5) szabad végének meghúzása révénfelszakítást biztősító kialakítású, ebben az állapőtban a járat (10)közlekedik a külső térrel. A kapcsőlóvőnalak (7, 8) között legalább aszalagők (2, 3) egyike bevágással (9a) van ellátva, az a szalagnak (2)a fülhöz (5) rögzített részétől távközre helyezkedik el és a járatnak(10) a tartály (15) belsejével való közlekedését biztősítja. Atalálmány szerinti ejárásnál a főlyadéknak a tartályban valócsőmagőlásáhőz a két járattal (10, 20) ellátőtt tartálynál (15) amásődik járatnak (20) legalább a külső végét a tartály (15) szélévelszőmszédősan nyitva hagyják, és a másődik járatőn (20) keresztültöltik be a főlyadékőt a tartályba (15), majd a másődik járat (20)külső fégét tömítetten lezárják. 8. ábra ŕ

Description

ábra).

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

SZIVÁRGÁSMENTES TARTÁLY, VALAMINT ELJÁRÁS FOLYADÉK ILYEN

TARTÁLYBAN VALÓ TÁROLÁSÁRA

A találmány tárgya olyan szivárgásmentes tartály, amely a belső részében kialakított szeleppel van ellátva, ez a tartály egyik szélétől a másik széléig terjedő flexibilis lapok között van kialakítva. Ez a két flexibilis lap egymással két, nem-széttartó kapcsoló vonal mellett úgy kapcsolódik, hogy amikor ezeket a flexibilis lapokat szétválasztják, közöttük járat jön létre. A találmány tárgya továbbá olyan eljárás, amely ilyen tartályban történő folyadék tárolására vonatkozik.

A belső szeleppel ellátott szivárgásmentes tartályok olyan változatai már ismeretesek, amelyeknél a szelep két flexibilis lap között van kialakítva. Ezeket a lapokat egymással két, nem-összetartó (nem-konvergens) vonal mentén úgy csatlakoztathatják, hogy amikor a lapok szét vannak nyitva, akkor közöttük járat képződik, és ezek a lapok szivárgásmentesen vannak rögzítve a tartály vagy zacskó szélei mentén, kivéve a járattal ellátott részt, amely a tartály szélének közelében helyezkedik el. Ez a járat közegáramlást tesz lehetővé a tartály belseje és külseje között, ehhez a flexibilis lapokat egymás irányába kell össze87754-9552/MJ-Ko

-2szorítani, majd a szétválasztó erő megszűnése után a járat záródik és megakadályozza, hogy a folyadék távozzék a tartályból.

Ilyen tartályok ismertek például a WO-95/23742 számú nemzetközi szabadalmi közrebocsátási iratból, valamint az FR-2 711 115 és FR-1 338 549 számú szabadalmi leírásokból.

A fentiekben ismertetett szivárgásmentes tartályok szelepképzö járata általában mindkét végén nyitott, ami azt jelenti, hogy a használó számára nem nyújt garanciát arra vonatkozólag, hogy az eladás előtt használták-e. Eltekintve attól, hogy a vásárlónak tehát nincs arra garanciája, hogy a tartályban az eredetileg beadagolt mennyiségű termék található, arra sem biztosítanak a fenti megoldások garanciát, hogy a tartályban tárolt termék higiéniai követelménye megfelel az előírásoknak.

Az US-3 687 358 számú szabadalmi leírásban már javasoltak olyan nyitószerkezetet, amely lehetővé teszi, hogy a tartály belsejéhez kívülről hozzáférjenek. Ennek olyan gyenge rétege van a tartály falának belső homlokrészén, amely a fal széléhez és közepéhez van rögzítve. A tartálynak ez a falrésze a gyenge réteghez úgy van hegesztve, hogy a fül meghúzásakor ez a gyenge réteg átszakad és a tartály nyitható.

A WO-95/23742 számú nemzetközi szabadalmi közzétételi iratból ismert továbbá olyan megoldás is, amelynél a szelepet képző járat belső vége hozzákapcsolt fedéllel van lezárva. Ez a fedél viszont a csomagolás járulékos szerkezeti részét képezi. A járat belső végének lezárása biztosítja a termék higiéni

-3kus csomagolását a tartályban, de nem biztosítja magának a járatnak a higiénikus állapotát.

Az ilyen típusú szeleppel ellátott szivárgásmentes tartályok azonban további problémákat is okoznak. Az egyik ilyen probléma, hogy a két flexibilis lap közötti, szelepképző járat hatásos működése céljából ezeket a lapokat kellően hosszúra kell hagyni annak érdekében, hogy hatásos tömítést biztosítsanak. Az utóbbiként említett ismert megoldásnál a szelep külső nyílása a belső lap és a tartályfal közötti hajtogatással van kialakítva, és a járat hosszát azzal növelték, hogy a tartály középvonalához képest ferdén rendezték el a lapokat. Ez azt jelenti más szavakkal, hogy a járat hossza nagyobb, mint a flexibilis lapoknak a tartályon belüli mérete. A flexibilis lapoknak a mérete tehát lényegesen nagyobb, mint a járat szélessége, ami jelentős anyagtöbbletet igényel.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amely viszonylag kis ráfordítás mellett folyadékok szivárgásmentes és higiénikus tárolását teszi lehetővé.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a járat úgy alakítandó ki, hogy a flexibilis lapok a tartály egyik szélétől a másikig érnek, ezáltal lehetővé válik olyan lapok használata, amelyeknek szélessége jelentősen nem haladja meg a járat szélességét.

A kitűzött feladat megoldásához tehát olyan tartályból indultunk ki, amely a belsejében elhelyezkedő szeleppel van ellátva, ez két, a tartály egyik szélétől a másik széléig nyúló és egymással két, nem-széttartó kapcsolóvonal mentén összekötött, flexibilis lappal van kialakítva, és a flexibilis lapok defor

-4málásakor közöttük járat képződik. A találmány szerinti tartály lényege, hogy a két, nem-széttartó kapcsolóvonal a tartály egyik szélétől a másikig nyúlóan a szalagok közül az egyik szalag részeként vannak kialakítva, ezek a két, nem-széttartó kapcsolóvonal között helyezkednek el és a tartály falképzö szalagjában kivágással készített fülhöz vannak rögzítve. A fül egyik vége a szalaghoz kapcsolódik, a másik vége azonban fogantyút képzőén szabadon van hagyva. Továbbá, a tartály szalagjai közötti szivárgásmentes kapcsolat van kialakítva a fül kerülete körül. A fül a szalag hozzárögzített részének a fül szabad végének meghúzása révén felszakítást biztosító kialakítású, ebben az állapotban a járat közlekedik a külső térrel. A nem-széttartó kapcsolóvonalak között legalább a szalagok egyike vágással van ellátva, ez a szalagnak a fülhöz rögzített részétől távközre helyezkedik el és a járatnak a tartály belsejével való közlekedését biztosító kialakítású.

Az így kialakított járat tehát lehetővé teszi a tartály szélei között a lapok optimális kihasználását, azok kellő hosszúságúak, azonban ezek a lapok nem közlekednek sem a tartály belső, sem pedig a külső oldalával; vagyis olyan tér képződik, amely hermetikusan le van zárva a tartály belsejéhez és a külsejéhez képest is, eltérően a hagyományos megoldásoknál alkalmazott járattól.

Előnyösen a fülnek a tartály falát képző szalaghoz kapcsolt része van, ez a tartály szalagjait egymással összekapcsoló varrattal szomszédosán helyezkedik el.

Célszerűen a kapcsolóvonalakkal képzett járatnak a járatvég közelében kiöblösödése van, ennek egy falrésze a füllel egyesített kialakítású, továbbá a — 5kiöblösödés a tartályban tárolt folyadék kiadagolására való csőszerű elem, előnyösen szívószál összehajtott végét befogadó kialakítású. A kiöblösödés a szívószálnak a járatba előre meghatározott hosszon túli betolását akadályozó ütközőként van kialakítva.

Egy további előnyös kiviteli alak szerint a tartály olyan szalaggal van ellátva, amely a tartály falait képző szalagok anyagánál merevebb kialakítású. Ez a szalag a fül külső részéhez van rögzítve vagy azzal együtt van kialakítva. A járat a szalagnak a tartályról való eltávolításával a járat nyitható kialakítású.

Egy célszerű kiviteli alaknál a szalag nyomásvonalakkal van ellátva, ezek úgy vannak elrendezve, hogy hajtogatva csövet képeznek, amely a szelep nyitásához a járatba illeszthető és a tartályban lévő folyadékot kivezetni képes.

Előnyösen a nem-széttartó kapcsolóvonalak a tartály széleivel párhuzamos helyzetűek és a szembenfekvő széleket varratok kapcsolják össze.

A járatképző lapok egyikét átvághatjuk, mégpedig a nem-széttartó kapcsolóvonalak között, ezáltal elhatároljuk a járatot és azt közlekedésbe hozzuk a külső oldallal. így tehát olyan járatot hozunk létre, amely egyrészt közlekedik a tartály belsejével, de az hozzáférhetetlen kívülről, ezáltal garantáljuk az illetéktelen behatolás elleni védelmet.

Annak érdekében, hogy a vevő számára lehetővé tegyük a járat belsejéhez való hozzáférést egyszerű módon, a tartály falában fület vágunk ki, ennek egy része a járatképzö laphoz van rögzítve a két nem-széttartó kapcsolóvonalak között olyan pontban, amely a kivágástól távközre helyezkedik el. A nyelv vége szabadon marad, úgyhogy az megfogható. Szivárgásmentes összekötte

-6tést alakítunk ki a fül körül, mégpedig a tartályfal és a szomszédos lap között. A fül szabad végének meghúzásával a hozzárögzített lap helyileg deformálódik, és ezáltal hozzáférhetünk a járat belsejéhez, de nem közvetlenül a tartály belsejéhez. így tehát a szívószálat bevezethetjük a járat széthúzott falai közé és így a folyadékot kiszívhatjuk a tartályból.

A szelepképzö lapanyag optimális hasznosítása mellett a jelen találmány szerinti megoldással a tartály térfogata is optimálisan kihasználható. A hagyományos megoldásoknál a tartály felső részét nyitva hagyják a feltöltéshez. A töltési szint nem lehet ezeknél magas, különben a folyadék felül kifolyik a tartályból, amikor a felső szélet hegesztik. Ez azt jelenti, hogy a tartályt nem töltheti ki a kívánatos mértékben a folyadék. Természetesen a szelepképzö járaton keresztül is feltölthető a tartály, de ilyen esetben folyadék maradhat a járatban és ez higiéniai szempontból nem fogadható el, hiszen a járatnak az első használatig tökéletesen tisztának kell lennie.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a flexibilis szalagok között második járattal van ellátva, ennek külső vége a tartály egyik szélével szomszédosán helyezkedik el, a másik vége viszont a tartály belső terével van kapcsolatban.

A találmány tárgya továbbá olyan eljárás, amely folyadéknak ilyen tartályba való tárolására vonatkozik. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a két járattal ellátott tartálynál a második járatnak legalább a külső végét a tartály szélével szomszédosán nyitva hagyjuk és a második járaton keresztül töltjük be a folyadékot a tartályba, majd a második járat külső végét tömítetten lezárjuk.

-7Végül a találmány szerinti szivárgásmentes tartály alkalmazási eljárásánál a tartályban tárolt folyadékot kiadagoló, eltávolítható csőszerű elemet, főleg szívószálat helyezünk a járatba, ennek a járaton kívül lévő részét meghajlítjuk és a meghajlított végét érintkezésbe hozzuk a járat kiszélesedő részével, ezáltal megakadályozzuk a szívószál behatolását a járatba az előírt hosszon túl.

A találmány szerinti megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy nincs szükség semmiféle járulékos alkotórészre ahhoz, hogy a hagyományos megoldásokhoz képest valóban folyadéktömör és szivárgásmentes tartályt hozzunk létre, ugyanis a fül a tartály falrészéből van kialakítva. így tehát a találmány szerinti megoldással a gyártási költségek nem nőnek. Továbbá, a meglévő gyártósorok változatlanul használhatók a találmány szerinti tartály gyártásához, ehhez csupán kisebb módosításokat kell azokon elvégezni.

A találmány szerinti tartály tökéletesen védett az illetéktelen behatolásokkal szemben. A higiéniai szempontok tökéletesen garantálhatok az első használatig. A tartályt és a szelepet képző szerkezeti részek a minimálisra lettek redukálva, semmiféle kapcsolóelemre nincs szükség a szelep biztonságossá tételéhez. A lapanyag felhasználása is optimálisnak tekinthető a találmány szerinti tartálynál.

A találmány további előnyei és részletei az alábbi leírásban kerülnek ismertetésre a csatolt rajz alapján, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1. ábra a találmány szerinti tartály gyártási eljárásának különböző állomásait szemlélteti vázlatos oldalnézetben;

-8a 2. ábra az 1. ábrán ll-ll vonal mentén vett metszet;

a 3. ábra az 1. ábrán lll-lll vonal mentén vett metszet;

a 4. ábra az 1. ábrán IV-IV vonal mentén vett metszet;

az 5. ábra az 1. ábrán V-V vonal mentén vett metszet;

a 6. ábra az 1. ábrán VI-VI vonal mentén vett metszet;

a 7. ábra az 1. ábrán VII-VII vonal mentén vett metszet;

a 8. ábra a 7. ábrán VIII-VIII vonal mentén vett metszet;

a 9. ábra a 7. ábrán IX-IX vonal mentén vett metszet;

a 10., 11. és 12. ábrán a találmány szerinti tartály használat közbeni különböző perspektivikus képei láthatók;

a 13.-15. ábrákon a találmány szerinti tartály további kiviteli alakjának láthatók a perspektivikus képei használat közben;

a 16. - 19. ábrákon a találmány szerinti tartály kiviteli változatának a gyártási eljárási fázisai láthatók;

a 20. ábra az 1. ábra szerinti gyártási eljárás változatát szemlélteti vázlatos oldalnézetben;

a 21. ábra a 20. ábra néhány részletét szemlélteti a-a, b-b, c-c, d-d, e-e és f-f nyilakkal jelzett nézetekben.

Amint az 1. ábrán látható, atalálmány szerinti tartályhoz négy végtelenített, 1,2, 3 és 4 szalagot alkalmazunk, ezek lehetnek egyrétegű vagy többrétegű hőre lágyuló filmek, így például készülhetnek polisztirolból, polipropilénből, polietilénből vagy poliamidból, és ezeket használjuk a találmány szerinti szivár

-9gásmentes tartály, például italtároló zacskó gyártásához. Az 1 és 4 szalagok szélesebbek, ezek képezik a gyártandó tartály falait, a keskenyebb 2 és 3 szalagok képezik viszont a később ismertetésre kerülő szelepet. Célszerűen a 2 és 3 szalagokat képező film vastagságát 40 pm körüli értékűre választhatjuk, amely kisebb, mint az 1 és 4 szalagokat képző film vastagsága, amely lehet előnyösen 100 pm körüli értékű. így tehát a 2 és 3 szalagok jóval flexibilisebbek, így azok könnyebben zárhatók a szelepműködtetéskor.

A gyártás különböző műveleti lépései során az 1 - 4 szalagok haladnak a különböző állomásokon keresztül, amint azt szemléltettük a 2. - 7. ábrákon, amelyeken a készítendő tartály szélességét eredményvonallal jelöltük.

Az első műveleti lépést az 1 szalagon végezzük, amely lényegében 5 fülek előre meghatározott távközzel való kivágását foglalja magába. Az 5 fülek mindegyike a tartály egyik sarkához közel helyezkedik el. Az 5 fül vége ki van vágva, viszont az egymással párhuzamos szélei úgy vannak elővágva, hogy használat előtt az 5 fül megmarad az 1 szalag síkjában.

A második műveleti lépés (3. ábra) abból áll, hogy a 2 szalagra hőálló tintából vagy lakkból rétegszerű 6 négyszöget készítünk, és ezek a 6 négyszögek az 5 füleknek megfelelő szabályos távközökkel helyezkednek el.

Az eljárás harmadik lépéseként a 2 és 3 szalagokat két, egymással párhuzamos kapcsolóvonal, azaz a jelen esetben 7 és 8 varratvonal mentén öszszehegesztjük (4. ábra), közöttük 10 járatot hagyunk. A 10 járat flexibilis falai alaphelyzetükben egymással érintkeznek, de ezek egymástól széthúzhatok, így képződik az a szelepformáló 10 járat, amely szabályozza a tartályban levő fo

-10lyadék kiadagolását. A 7 és 8 varratvonalak összeszűkülnek egy helyen, ahol a hőálló lakkot tartalmazó 6 négyszög helyezkedik el. Ezen művelet közben két, egymással párhuzamos 9 hosszvágást készítünk a 7 és 8 varratvonalakban és ezeket 9a keresztvágással kötjük össze, ezáltal a 10 járatot összeköttetésbe hozzuk a külső térrel.

A gyártás negyedik műveleti lépéseként (5. ábra) a 2 és 3 szalagokat az 1 szalaghoz hegesztjük 11 varrattal, amely a 2 és 3 szalagok külső széle mentén az 1 szalag szomszédos szélének közelébe ér. Továbbá, 12 varratot is készítünk, amely érinti a hőálló lakkrétegből készítetett 6 négyszög hosszoldalait a 2 szalagon, valamint metszi a 6 négyszög szélességét, úgyhogy a 2 és 3 szalagok nincsenek egymással összehegesztve a 10 járat körzetében.

A hőálló lakkból készült 6 négyszögön négyszög-alakú 13 varratot készítünk, mégpedig úgy, hogy csak az 1 és 2 szalagokat hegesztjük össze a 13 varrat körzetében.

A következő műveleti lépésként az 1, 2 és 3 szalagokat burkoljuk a 4 szalaggal és 14a, 14b és 14c varratokat készítünk, amelyek a szivárgásmentes 15 tartály három oldalát fogják képezni. A 14a varrat az 1 és 4 szalagok egyik széle mentén, a 14a és 14c varratok pedig az 1 és 4 szalagokra keresztirányban helyezkednek el. A negyedik oldalon, azaz az 1 és 4 szalagok külső szélének közelében nyitva marad, ezzel biztosítjuk a 15 tartály későbbi feltöltését.

Az utolsó műveletként a 14a és 14c varratok között egymástól szétválasztjuk az így legyártott 15 tartályokat.

-11 A szivárgásmentes 15 tartály 7. ábrán feltüntetett példaként! kiviteli alakja tehát kész a tárolandó folyadék befogadására, a betöltés után pedig a negyedik oldalai is behegesztjük, ezáltal a folyadékot tömítetten lezártuk.

A 15 tartály tartalma azonban rögtön nem fogyasztható a 7. ábrán feltüntetett feltöltött állapotban. Ennek az az oka, hogy nincs nyílás, amelyen keresztül hozzáférnénk a szivárgásmentes 15 tartály belső teréhez, vagyis más szavakkal, ez a 15 tartály garantáltan az illetéktelen behatolás ellen védett és bármiféle behatolás bizonyítható, vagyis a higiénikus csomagolási feltételek mindaddig biztosíthatók, amíg nincs olyan nyílás, amelyen keresztül a 15 tartály belső teréhez hozzáférnénk.

A 10.-12. ábrákon mutatjuk be, hogy miként lehet hozzáférni a találmány szerinti 15 tartály tartalmához, amihez célszerűen csőszerű elemet, előnyösen 17 szívószálat használunk, ezen keresztül a folyadék a belső térből a külső térbe áramolhat. Mindehhez szükséges az 5 fül felemelése és a 15 tartály 14c varrat irányába történő húzása. Feltéve, hogy az 5 fül a hegesztési 13 varrat mentén van a 2 szalaghoz hozzáhegesztve, amely egyúttal a 10 járat egyik falát képezi, miközben meghúzzuk az 5 fület, a 2 szalag úgy deformálódik, hogy a 10 járatban 16 nyílás képződik. Ez a 16 nyílás lehetővé teszi, hogy behelyezzük a 17 szívószálat, vagy más hasonló csőszerű elemet, mint kiöntőegységet vagy kiadagolóegységet. A 17 szívószálnak kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a 10 járat 9a keresztvágásából kinyúljék és így a 15 tartály tartalmát képes legyen kivezetni.

-12A 15 tartályban lévő folyadék teljes mennyiségének kiadagolása előtt a folyadékáramlás megszakítása érdekében a 17 szívószál visszahúzható, ilyenkor annak vége bizonyos távközre kerül a 10 járat 9a keresztvágásától.

Amint azt feltüntettük a 7. és 12. ábrákon, a 10 járat a kezdeti részén hirtelen 10a kiöblösödéssel van ellátva, amelynek az a rendeltetése, hogy befogadja a 17 szívószál visszahajtott 17a végét és megtartsa helyzetében, ha a fogyasztó megszakítja a folyadék kiadagolását. A 10a kiöblösödés vége a 17 szívószál 17a vége számára ütközőt képez, megakadályozza tehát, hogy a 17 szívószálat annyira betoljuk a 10 járatba, hogy az kinyissa a szelepként szereplő 10 járatot. Amint az látható a 10.-12. ábrákon, az 5 fül széle a 15 tartály 1 szalagjához van rögzítve, mégpedig a 14c varrattal szomszédosán, ami azt jelenti, hogy ez a hegesztési 14c varrat határolja azt a méretet, amellyel az 5 fül hátrahúzható.

A 13. - 15. ábrákon olyan kiviteli változat látható, amely a szeleppel ellátott 15 tartályrész kiegészítéseként 18 szalaggal van ellátva, amely merevebb anyagból készül. Ilyen vastagabb szalaganyag készülhet például hőre lágyuló múanyagfilmből, vagy bármely olyan anyagból, amelyeket az 1 - 4 szalagokhoz használunk (ennek vastagsága lehet például 200 - 250 pm). A 18 szalagnak egymással párhuzamos 19 vonalai vannak, amelyeket benyomással alakíthatunk ki. Ez a 18 szalag a 15 tartályhoz az 5 fülhöz való hegesztéssel van rögzítve, nevezetesen négyszög-alakban a 13 varrat körül van hegesztve a 2 szalaghoz, amint az látható az 5. - 7. ábrákon.

-13A 18 szalag meghúzásával az 5 fület is meghúzzuk és így a 10 járat falát úgy deformáljuk, hogy ezzel nyitjuk a szelepet. A 18 szalagot ezután letépjük az 5 fülről, ilyenkor a 18 szalag és az 5 fül közötti hegesztési varrat kisebb ellenállást fejt ki a húzással szemben mint az 5 fül és a 2 szalag közötti 13 varrat. Mihelyt a 18 szalagot eltávolítottuk, az meghajlik a 19 vonalak mentén és csövet képez, amely szerepelhet szívószálként vagy kiöntőcsöként, és az behelyezhető a 16 nyílásba (lásd 15. ábra).

A 16. - 19. ábrákon a találmány szerinti 15 tartály további kiviteli alakját szemléltetjük. Ennél a kivitelnél a 10 járat mellett, amely szelepként szolgál és csőként alkalmas a tartályban tárolt folyadék kiadagolására, másik 20 járatot is alkalmaztunk, amely kizárólag a 15 tartály feltöltésére való.

Ennek a 15 tartálynak a gyártási technológiája lényegében megegyezik a fenti kiviteli alakokéval, vagyis ezeket a műveleteket csupán röviden ismertetjük az alábbi leírásban.

A nyitó 5 fül az 1 szalagban előre bemetszett (perforált) kialakítású. Az 1 szalag képezi a 15 tartály egyik falát. A 2 szalagon 6 négyszög-alakban permetezéssel felhordott lakkréteg helyezkedik el, ez a 2 szalag fogja képezni a szelepet. A 16.-19. ábrákon látható, hogy a lakkpermet-rétegként kialakított 6 négyszög a 6a szélességrészen túlnyúlik a 14a varraton, amely a 15 tartály kerületét képezi és bizonyos hosszban is túlnyúlik a 14a varraton, aminek szerepére alább térünk ki.

A 2 és 3 szalagok a 7 és 8 varratvonalak mentén vannak összehegesztve, ezek képezik a 10 járatot, és 9 hosszvágással van ellátva, amely közieke

-14dést biztosít a 15 tartály belső terével. A 20 járat a 8 varratvonal és 21 varrat között van kialakítva, amely utóbbi az 1 és 2 szalagok belső széle mentén helyezkedik el.

A 10 és 20 járatok kialakítása után a 2 és 3 szalagokat egyesítjük az 1 szalaggal 22 varrat segítségével (17. ábra). Ez 22a nyílással van ellátva az 5 fül 5a fejrészénél. Ez a hegesztési 22 varrat az 5 fül további részét hozzákapcsolja a 15 tartály 1 szalagjához, a permetezéssel felhordott ragasztóból képzett 6 négyszög pedig megakadályozza, hogy a 2 és 3 szalagok összehegedjenek a közöttük lévő 10 járatnál.

A 18. ábra szerinti műveleti lépésnél a 4 szalagot ráhelyezzük az 1, 2 és 3 szalagokra és ezek széleit összehegesztve szivárgásmentes 15 tartályt hozunk létre. E művelet közben ügyelni kell arra, hogy a 15 tartály szélének hegesztésekor a 6a szélességrésszel lefedje a lakkpermetként kialakított 6 négyszög, aminek az a hatása, hogy a 15 tartálynak ez a része nyitva marad.

A következő műveletként az összehajtott 17 szívószálat behelyezzük a 10 járatba és a feltöltő 20 járatba 23 töltőfejet illesztünk. A feltöltés után a 10 és 20 járatok végeit tömítetten lezárjuk a 15 tartály azon szélrészének lehegesztésével, amelyet eddig szabadon hagytunk a 6a szélességrészen, ami jól kivehető a 19. ábrán.

Az így legyártott és feltöltött 15 tartály ezt követően használatba vehető a fentiekben már ismertetett módon. Az 5 fül feltépésével a 17 szívószál révén hozzáférhetünk a kiadagoló szelepszerű 10 járathoz.

-15Természetesen olyan kivitel is lehetséges, amelynél nem helyezünk 17 szívószálat a 10 járatba. Ilyen esetben a 10 járat külső széle letömíthetö, ha a 15 tartály szélét lehegesztjük, és csupán a 20 járatnak azt a végét hagyjuk nyitva, amely szomszédos a nyitott szélrésszel.

Jóllehet a találmányt a fentiekben flexibilis falú zacskószerű tartályok alakjában szemléltettük, a találmány természetesen hasonló előnyökkel bármely más szivárgásmentes tartály-típusnál is alkalmazható folyadékok tárolására. Természetesen a találmány nem korlátozódik arra, hogy a tartály falának belső homlokoldalán rögzített membrán tartalmaz egy olyan szalagot, amely keresztülhalad a tartály hosszán vagy szélességén, az ilyen típusú szalag alkalmazása azonban előnyös, mivel ez lehetővé teszi a találmány szerinti tartály folyamatos gyártását szalaganyagból. A 3 és 4 szalag teljes felülete természetesen nem hegesztendő a tartály 1 szalagjának felületéhez. Mindössze az szükségszerű, hogy az 5 fül 5b testjét rögzítsük hegesztéssel, valamint az 5 fül 5a fejrészével szomszédos hozzáhegesztetien membránrészt leszigeteljük a tartály belsejétől szivárgásmentesen, vagyis, hogy megakadályozzuk a folyadék kijutását mindaddig, amíg a membrán (flexibilis lemez) egy részét deformáljuk, amely rész az 5 fül 5a fejrészéhez van hegesztve.

A 20. és 21. ábrán az 1. - 7. ábra szerinti eljárásnak nem csupán alternatív foganatosítási módját szemléltetjük, hanem a szelep olyan kiviteli változatát is, amelyet a 2 és 3 szalagok között alakítunk ki, mégpedig az 1 és 4 szalagok között. Ennél a kiviteli alaknál külön nem ábrázoltuk az 1 szalagot, de értelemszerűen erre is szükség van.

-16A 20. ábra szerinti első műveleti lépésnél (ezt a 21. ábra a-a részlete szemlélteti) a szelepet képező 10' járat határolását nem-széttartó kapcsolóvonalakként 7' és 8' varratvonalakkal végezzük. Itt jól látható, hogy a 10' járatnak nem párhuzamosak az oldalai. Ennek a keresztmetszetváltozásnak az a szerepe, hogy a 10' járatnak speciális funkciót adjon, de erre alább térünk ki részletesebben. A 10' járat 42 keresztvarrattal van ellátva, amely a 10' járat egyik végéhez közel van kialakítva, ennek szerepére is alább térünk ki.

A következő műveleti lépésként a 10' járatot a külső térrel összekapcsolás céljából 9' hosszvágást és 9a' keresztvágást készítünk. A 9' hosszvágás lényegében tehát U-alakú, amelynek a szárai különböző hosszúságúak. A 21. ábra b-b részletén jól látható, hogy a 9' hosszvágás U-alakú szárainak aszimmetriája megegyezik a 10' járat középső részének aszimmetrikus kialakításával. A 10' járatnak és a 9' hosszvágásnak ezzel az aszimmetrikus kialakításával javítjuk a szelep tömítettségét, mivel a 10' járatnak ez a része szűkülő kialakítású.

A 21. ábrán c-c részleten feltüntetett műveleti lépésnél 17' szívószálat helyezünk a 10' járatba. A 17' szívószál átmérője úgy van megválasztva, hogy az lényegében megfelel a 10' járat bevezető részének szűkület! méretének. Ez azt jelenti, hogy a 17' szívószál tömítetten helyezkedik el a 10' járat bevezető végében, így tehát a 10' járat és a 17' szívószál között áramoltatható folyadék a szelep nyitott helyzetében csak a 17' szívószálon keresztül távozhat. Megjegyezzük, hogy a 17' szívószálnak a 10' járatba helyezett 17a' vége a jelen esetben kiszélesedő dudorral van ellátva, ami megakadályozza, hogy a 17' szívó

-17szál kicsússzék a 10' járatból, hiszen ez a dudor a 10' járat belépésénél lévő szűkületben helytállóan helyezkedik el. Továbbá, a 42 keresztvarrat korlátozza a 17' szívószál elmozdulását a 10' járatban.

A 21. ábra d-d részletén látható műveleti lépésnél a 4 szalagból kialakítjuk a tartály másik falát. Ugyanitt történik az 5 fülnek a kivágása is.

A 17' szívószál behelyezése (lásd 21. ábra c-c részletét), valamint a 21. ábra d-d részletén szemléltetett műveleti lépések között a 4 szalagot egyesítjük a 2 és 3 szalaggal és a külön nem ábrázolt nem-hegeszthető lapot helyezünk a 17' szívószál és a 3 szalag közé a 4 szalaggal szomszédos helyen. A 21. ábra e-e részletén feltüntetett műveletnél tehát hegesztési 40 varratot készítünk, amivel a 3 és 4 szalagokat kötjük csupán össze és 40a nyílás az 5 fül 5a fejrészét szabadon hagyja, az 5 fül fennmaradó részét viszont hozzáhegesztjük a 4 szalaghoz.

Az utolsó műveleti lépést a 21. ábra f-f részlete szemlélteti, amelynek során a 10' járatot képező 7' és 8' varratvonalak között, valamint a tartályfalképzö 4 szalag között két párhuzamos 43 varratvonalat hozunk létre, ezek távköze megfelel a 10' járat 7' és 8' varratvonalai közötti távköznek. A 43 varratvonalak érintkeznek a 10' járat által képzett szeleppel a 2, 3 és 4 szalagok szembenfekvö szélén. A 43 varratvonalak tehát határolják a 17' szívószál összehajtott részének a befogadási szélességét. Továbbá, 41 pontvarratokat is alkalmaztunk, ezek megakadályozzák, hogy a 2 és 3 szalagok kövessék a 17' szívószálat, ha annak 17a végének kiöblösödése felfekszik a 10' járat belépési szűkületébe és ezzel előidézi a szelep zárását.

Claims (15)

1. -18SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szivárgásmentes tartály, amely a belsejében elhelyezkedő szeleppel van ellátva, ez két, a tartály egyik szélétől a másik széléig nyúló és egymással két nem-széttartó kapcsolóvonal mentén összekötött, flexibilis lappal van kialakítva, és a flexibilis lapok deformálásakor közöttük járat képződik, azzal jellemezve, hogy a két, nem-széttartó kapcsolóvonal, főleg varratvonal (7, 8) a tartály (15) egyik szélétől a másikig nyúlóan a szalagok közül az egyik szalag (2) részeként vannak kialakítva, ezek a két, nem-széttartó kapcsolóvonal (7, 8) között helyezkednek el és a tartály (15) falképző szalagjában (1) kivágással készített fülhöz (5) vannak rögzítve, továbbá a fül (5) egyik vége a szalaghoz (1) kapcsolódik, a másik vége azonban fogantyút képzőén szabadon van hagyva, továbbá a tartály (15) szalagjai (1, 2) közötti szivárgásmentes kapcsolat van kialakítva a fül (5) kerülete körül, ez a fül (5) a szalag (2) hozzárögzített részének a fül (5) szabad végének meghúzása révén felszakítást biztosító kialakítású, ebben az állapotban a járat (10) közlekedik a külső térrel, továbbá a nem-széttartó kapcsolóvonalak (7, 8) között legalább a szalagok (2, 3) egyike vágással (9a) van ellátva, ez a szalagnak (2) a fülhöz (5) rögzített részétől távközre helyezkedik el és a járatnak (10) a tartály (15) belsejével való közlekedését biztosító kialakítású.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a fülnek (5) a tartály (15) falát képző szalaghoz (1) kapcsolt része van, ez a tartály (15) szalagjait (1, 4; 1, 34) egymással összekapcsoló varrattal (14c) szomszédosán helyezkedik el.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóvonalakkal (7, 8) képzett járatnak (10) a járatvég közelében kiöblösödése (10a) van, ennek egy falrésze a füllel (5) egyesített kialakítású, továbbá a kiöblösödés (10a) a tartályban (15) tárolt folyadék kiadagolására való csőszerű elem, előnyösen szívószál (17) összehajtott végét (17a) befogadó kialakítású, továbbá a kiöblösödés (10a) a szívószálnak (17) a járatba (10) előre meghatározott hosszon túli betolását akadályozó ütközőként van kialakítva.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy olyan szalaggal (18) van ellátva, amely a tartály falait képző szalagok (1, 4) anyagánál merevebb kialakítású, ez a szalag (18) a fül (5) külső részéhez van rögzítve vagy azzal együtt van kialakítva, továbbá a járat (10) a szalagnak (18) a tartályról (15) való eltávolításával a járat (10) nyitható kialakítású.
5. 5. A 4. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a szalag (18) nyomásvonalakkal (19) van ellátva, ezek úgy vannak elrendezve, hogy hajtogatva csövet képeznek, amely a szelep nyitásához a járatba (10) illeszthető és a tartályban (15) lévő folyadékot kivezetni képes kialakítású.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nem-széttartó kapcsolóvonalak (7, 8) a tartály (15) széleivel párhuzamos helyzetűek és a szembenfekvő széleket varratok (14a, 14c) kapcsolják össze.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a flexibilis szalagok (2, 3) között második járattal (20) van ellátva, ennek külső vége a tartály (15) egyik szélével szomszédosán helyezkedik el, a másik vége viszont a tartály (15) belső terével van kapcsolatban.
8. 8. A 7. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a járatok (10, 20) végei a tartály (15) egyik szélével egybeesnek és egymással szomszédosán helyezkednek el.
9. 9. A /.igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a járat (10j keresztmetszete a vágással (9a') szembenfekvő végéhez közel szűkülő keresztmetszettel van ellátva, ez megfelel a szívószál (17') keresztmetszetének.
10. 10. A 9. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a járat (10') szűkülő keresztmetszetű része a szívószál (17') együttműködő végének (17a') megfelelően és annak ütközőjeként van kialakítva.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a flexibilis szalagok (2, 3) két, nem-széttartó vonal (7, 8) mentén vannak egymással öszszekapcsolva, ezek kapcsolódnak a tartály (15) falképző szalagjaihoz (1, 4) legalább két ponton (41), amelyek a járat (10; 10') két oldalán helyezkednek el.
12. 12. Eljárás folyadéknak a 7.-10. igénypontok bármelyike szerinti tartályban való csomagolására, azzal jellemezve, hogy a két járattal (10, 20) ellátott tartálynál (15) a második járatnak (20) legalább a külső végét a tartály (15) szélével szomszédosán nyitva hagyjuk és a második járaton (20) keresztül töltjük be a folyadékot a tartályba (15), majd a második járat (20) külső végét tömítetten lezárjuk.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartály (15) kialakítása során távtartó réteget alakítunk ki a flexibilis szalagok (2, 3) széle között legalább a második járat (20) külső végének megfelelően, azaz a tartály (15) szélével szomszédosán, ennek a távtartó rétegnek a szélességét (6a) ki

    -21 sebbre választjuk, mint a tartály (15) szélképzö varratát (14a), majd a tartály (15) szélét összehegesztjük, ezáltal csökkentjük a hegesztés szélességét azon a ponton, amely megfelel a második járat (20) nyílásának a konténerszéllel szomszédosán, úgyhogy a távtartó réteget a csökkentett szélesség közbeiktatásával összehegesztjük, majd a tartályt (15) a második járaton (20) keresztül feltöltjük és a szélességrésszel (6a) szomszédos oldalsó varratot elkészítjük a szűkülő rész két széle között a varrat (14a) szélességének egy részén a második járat (20) külső nyílásának körzetében.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a flexibilis szalagok (2, 3) végei között távtartó réteget (6a) készítünk az első járat (10) másik végének megfelelően, ami egybeesik a tartály (15) szélével, távol attól a végtől, ahol a flexibilis szalagokat (2, 3) vágással (9) láttuk el a nem-széttartó kapcsolóvonalak (7, 8) között, továbbá ennek a távtartó rétegnek a szélességét (6a) kisebbre választjuk, mint a tartály (15) szélét képező varrat (14a) szélességét, majd a tartály (15) szélét összehegesztjük, ezáltal csökkentjük a varrat szélességét az első járat (10) másik végének megfelelő helyen a távtartó réteg szélességéhez (6a) képest és ezt a csökkentett szélességű varratot fölötte helyezzük el, majd ezt követően csőszerű elemet, előnyösen szívószálat (17) helyezünk a járatba (10) és úgy visszahajtjuk, hogy az ne érjen ahhoz a ponthoz, ahol a flexibilis szalagok (2, 3) át vannak vágva a nem-széttartó vonalak (7, 8) között, valamint oldalsó varratot alakítunk ki a távtartóréteg szélességrészével (6a) szomszédosán.
15. 15. Eljárás a 3. vagy 7. igénypont szerinti tartály folyadék szivárgásmentes tárolására való felhasználására, azzal jellemezve, hogy a tartályban (15) tárolt folyadékot kiadagoló, eltávolítható csőszerű elemet, főleg szívószálat (17) helyezünk a járatba (10), ennek a járaton (10) kívül lévő részét meghajlítjuk és a meghajlított végét (17a) érintkezésbe hozzuk a járat (10) kiszélesedő részével, előnyösen kiöblösödésével (10a), ezáltal megakadályozzuk a szívószál (17) behatolását a járatba (10) az előírt hosszon túl.

    A bejelentő helyett a meghatalmazott:

    _ DANUBIA Szabadalmi^ Védjegy Iroda Kft