HUT64242A - Inhalator and method for inhaling - Google Patents

Description

Az inhalálás közismert eljárás, amellyel például felszívódásra szánt gyógyszert lehet juttatni a légutakba és a tüdőbe. A piacon számtalan különböző, az eljárás kivitelezésére szolgáló inhaláló készülék jelent meg, amellyel folyadék vagy por alakú készítményt - nyomás vagy hajtógáz segítségével - a szájüregbe vagy a szájüreg elé lehet permetezni, majd belélegezve a légutakba juttatni. A tényleges aktív dózis így nem csak az inhaláló készülékből ténylegesen kinyerhető dózis nagyságától függ, hanem a részecskék méretétől és a belélegzés erősségétől is. Minél nagyobbak a részecskék, annál valószínűbb, hogy kiválnak a légáramból és nem a légutakban, hanem a száj üregben rakódnak le; minél gyengébb légáramot hoz létre az inhaláló beteg, annál több részecske válik ki a légáramból és rakódik le a száj üregben.

Ha biztosítani akarjuk, hogy minden egyes belégzéskor azonos legyen a ténylegesen aktív dózis, az inhaláló készüléket olyanra kell tervezni, hogy először is minden egyes belégzéskor azonos nagyságú dózis jusson ki a készülékből, másodszor a légáramban a készítmény részecskéinek mérete a lehető legállandóbb maradjon, harmadszor pedig a beteg meghatározott belélegzés! erősség kifejtésére legyen kényszerítve. Ez megvalósul például az azonos szabadalmi bejelentőktől származó 02500/90-4 CH szabadalmi leírás szerinti inhaláló készülék esetén. Az az inhaláló készülék el van látva egy tartállyal, amelyben oldat vagy szuszpenzió formájában folyadék formájú készítmény van, és abból egy adott nagyságú dózist egy fúvókán keresztül kézi működtetéssel egy inhaláló járatba permetez a beteg. Egy reteszelő mechanizmus biztosítja, hogy az adagolás és a permetezés csak akkor lehetséges, ha a készítményt inhaláló személy meghatározott - esetleg állítható mértékű - belélegzés! erőt fejt ki, vagyis csak akkor, ha olyan nagy, a száj üreg felé irányuló légáramot hoz létre az inhaláló járatban, amely képes a készítményből a kellő dózist a légutai irányába kihajtani. Az említett szabadalmi leírásban közzétett eljárás és inhaláló készülék csak folyadék alakú készítményekhez használható, vagyis szilárd készítményekhez csak úgy lehet használni, ha azok oldószerben vagy hajtógázban fel vannak oldva, vagy szuszpenzálva vannak.

A találmányunkkal olyan eljárást és inhaláló készüléket kívántunk megalkotni, amellyel por alakú készítményt oldószer vagy hajtógáz alkalmazása nélkül lehet az inhaláló beteg által létrehozott légáramba adagolni inhalálás céljából. A készítmény a lehető legegyenletesebben legyen eloszlatva a belélegzett levegőben. Az adagolási folyamatot az inhaláló személy kézi működtetéssel váltsa ki; egy működtetéssel csak egy dózist lehessen kijuttatni, és így az inhaláló személy egyszerűen tudja irányítani az inhalálást, tudván, hogy minden egyes belégzéskor csak egy dózist kap.

A feladatot a találmány szerinti eljárással, továbbá az inhalálás céljából inhaláló készítmény (előnyösen por alakú készítmény) adagolására vonatkozó független eljárási igényponttal, valamint a találmány szerinti, a készülékre vonatkozó független igénypontban leírt inhaláló készülékkel oldottuk meg.

i

- 4 - .........

A találmány szerinti eljárás során az inhaláláskor létrehozott légáram (belélegzett levegő) egy inhaláló járatba van terelve,és a tartályból nyert egy dózisnyi készítmény oly módon van az inhaláló járatba juttatva, hogy az örvénylés egyenletesen eloszlatja a készítményt az inhaláló járatban áramló levegőben. Az örvénylést az inhaláló járatban elhelyezett torlótest hozza létre, amely olyan alakú, hogy az örvénylés a torlótest mögött jön létre. Ezáltal erre az örvényes területre juttatott egy dózisnyi készítményt a légáram magával ragadja. Por alakú készítmény esetén előzetes rezgetés biztosítja, hogy a por laza legyen, és amennyire csak lehetséges, egyforma méretű részecskékből álljon, amelyet az örvénylő légáram könnyen magával tud ragadni; ha a készítmény folyadék, oldat, vagy szuszpenzió, akkor nyomás permetezi be az örvénylő légáramba.

Az inhaláláshoz szükséges kellő belélegzés! erőt a találmány szerinti inhaláló készülék azáltal biztosítja, hogy el van látva egy reteszelő mechanizmussal, amely csak akkor engedi meg az adagolást, ha az inhaláló készülék inhaláló járatában belélegzéssel létrehozott légáram egy meghatározott értéket elér. Az inhaláló készüléknek lehet olyan kiviteli alakja is, amelynél az adagoláshoz szükséges belélegzési erőt az inhaláló személy állítani tudja. Egy ilyen reteszelő mechanizmus előnyeit részletesen ismerteti az ugyanazon - itt ismertnek feltételezett bejelentők által benyújtott, már korábban említett szabadalmi leírás.

Reteszelő mechanizmus nélküli inhaláló készülékek olyan inhaláló személyeknek készülnek, akiktől nem lehet elvárni erős légáram létrehozását, vagy akikről nem tételezhető fel, hogy az adagolás kezdeményezését és a belégzést koordinálni tudják.

Ezeknél a készülékeknél az inhaláló nyílás, amelyen keresztül a beteg a készítményt belélegzi, egy sapkával le van zárva, és az adagolást a sapka eltávolítása váltja ki. Újabb adagolás csak akkor következik be, ha a záró sapkát visszahelyezik a nyílásra, majd újra eltávolítják róla. így az inhaláló személy minden egyes belégzéssel csak egy dózisnyi készítményt tud belélegezni.

A találmány szerinti eljárást és inhaláló készüléket kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt raj zokon az

1. ábra azt az elvet mutatja be, amely révén a légáram magával ragad egy dózisnyi készítményt; a

2. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy lehetséges, kézi működtetésű és reteszelő mechanizmussal ellátott kiviteli alakjának metszete nyugalmi helyzetben; a

3. ábra a 2. ábra szerinti inhaláló készülék rajza adagolási helyzetben, vagyis amikor egy dózis ki van adagolva inhalálásra;

a

4. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges, karos működtetéssel ellátott kiviteli alakjának metszete nyugalmi helyzetben; az

5. ábra a 4. ábra szerinti inhaláló készülék rajza adagolási helyzetben; a

6. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges, reteszelő mechanizmus nélküli, adagolást kiváltó záró sapkával ellátott kiviteli alakjának metszete nyugalmi helyzetben; a

7. ábra a 6. ábra szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges, záró sapkával ellátott kiviteli alakjának nyugalmi, illetve adagolási helyzetéről készült rajza; a

10. és 11. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges, a 8. és 9. ábrához hasonló kiviteli alakjának két rajza; a

12. és 13. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges, a 8. és 9. ábrához hasonló kiviteli alakjának két rajza; a

14. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjának a készítmény rezgetésére szolgáló részét ábrázoló részrajza; a

15. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjának az adagoló alkatrész nyugalmi helyzetbe való visszatérítésére szolgáló részét ábrázoló részrajza; a

16., 17. és 18. ábrák a 12. és 13. ábra szerinti inhaláló készülék más lehetséges kiviteli alakjainak tartályairól készült rajzok; a

19. és 20. ábrák a tartály szintjelzőjének különböző lehetséges kiviteli alakjairól készült rajzok; a

21. és 22. ábrák a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjának rajzai, ahol a dózisnyi készítmény permetezéssel kerül a légáramba; a

23. és 25. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjának metszete nyugalmi, illetve adagolási helyzetben; a

24. és 26. ábra a 23. illetve a 25. ábra szerinti inhaláló készülék felülnézeti rajza; a

26. A ábra a 23. és 25. ábra szerinti inhaláló készülék oldalnézeti rajza (a készülék hátsó része felől a szájnyílás felé nézve); a

27. ábra a talámány szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kiviteli alakjának felülnézeti rajza; a

28. ábra a 27. ábra szerinti inhaláló készülék egyik felének az osztási síkra nézve készített nézete; a

29-34. ábrák a találmány szerinti inhaláló készülék 23-26. ábrán látható kiviteli alakjainak lehetséges kivitelű csutoráiról készült részletes rajzok; a

35-37. ábrák a találmány szerinti inhaláló készülék lehetséges kiviteli alakú csutoráinak részmetszetei; a

38-40. ábrák a fröccsöntött adagoló üreg különböző lehetséges kiviteli alakjainak részrajzai; a

41-43. ábrák a találmány szerinti inhaláló készülék tartályának különböző lehetséges kiviteli alakjairól készült rajzok; a

44-47. ábrák a találmány szerinti inhaláló készülék adagoló alkatrész és tartály közötti tömítésének különböző lehetséges kiviteli alakjairól készült részrajzok; a

48-50. ábrák különböző módszereket bemutató rajzok, amelyekkel a légáram rezgésbe hozható; az

51-55. ábrák különböző lehetséges módszereket bemutató részletes vázlatok, amelyekkel a találmány szerinti inhaláló készülékben mechanikai rezgés hozható létre.

Az 1. ábra vázlatosan mutatja az inhaláláskor keletkezett L •·· ♦ · · • · · · · légáramot, amelybe egy például henger alakú W torlótest nyúlik be, merőlegesen az áramlás irányára. A W torlótest mögött örvényes áramlási mező alakul ki, és ez az örvénylés kiszippantja a D adagoló üregben lévő anyagot, amelyet aztán a légáram magával ragad. Minél élesebb a W torlótestnek az áramlás irányával szembe néző felülete, és minél meredekebben csökken az áramlás irányában ez a felület, annál erősebb az örvényképződés a W torlótest mögött. Egy hengeres test - mint pl. az ábrán látható - kisebb örvénylést kelt, mint mondjuk egy olyan W torlótest, amelynek a hátsó felülete merőleges az áramlás irányára. A henger alakú W torlótestnek azonban az összes más formájú torlótesttel szemben megvan az az előnye, hogy könnyen kialakítható közte és a tartály között olyan tömítés, amely megengedi a W torlótest tartályhoz képesti mozgását; a találmány szerinti adagoló mechanizmus ezt az előnyt kihasználja.

A 2. és 3. ábrán a találmány szerinti inhaláló készülék egy kiviteli példája látható. Ez olyan készülék, amellyel csak akkor lehet egy dózisnyi készítményt kiadagolni, ha a használója meghatározott belélegzés! erőt kifejt. Reteszelő mechanizmusként egy golyó van alkalmazva, amely a gravitációs tér irányával hegyesszöget bezáró járatban van elhelyezve. Nyugalmi állapotban (nincs vagy csak nagyon gyenge légáram van) a golyó reteszeli az adagoló műveletet. Ha a légáram elég erős, a golyó a járatban kimozdul a helyéről és lehetővé teszi az adagolást.

A 2. és 3. ábra szerinti inhaláló készülék két legfontosabb része egy 1 inhaláló szerkezet és egy 2 adagoló szerkezet. Az 1 inhaláló szerkezetnek az is feladata, hogy az inhaláláskor keltett légáramot irányba terelje. A 2. és 3. ábrán látható

kiviteli példa egy előzőleg már említett 3 reteszelő mechanizmussal is el van látva, amelyet ugyanaz a légáram old fel. A 2 adagoló szerkezet feladata inhalálás céljából egy dózisnyi készítményt az inhaláló járatba juttani úgy, hogy a készítményt a légáram magával ragadja és eljuttassa a beteg légző traktusába. A 2 adagoló szerkezetnek része az előnyösen por alakú készítmény tárolására szolgáló 21 tartály, és egy 22 adagoló mechanizmus.

Az 1 inhaláló szerkezetnek van egy 11 inhaláló járata, amelynek az egyik végét az inhaláló beteg felé néző 12 szájnyílás képezi, a másik végét pedig egy 13 levegőjárat, amely a 11 inhaláló járathoz képest előnyösen le van szűkítve. A beteg inhaláláskor a száját a 12 szájnyíláshoz helyezi és belélegezve a 13 levegőjárattól a 12 szájnyílás felé irányuló légáramot hoz létre a 11 inhaláló járatban.

Az 1 inhaláló szerkezetben van egy másik járat is (a golyót tartalmazó 10 golyós járat), amely a 11 inhaláló járatba a 12 szájnyílás közelében torkollik a 15 összekötő nyíláson keresztül. A 10 golyós járat úgy van megtervezve, hogy a 15 összekötő járattól kiindulva a gravitációs térrel hegyesszöget zár be, ha az inhaláló készülék helyes inhaláló helyzetben van (vagyis a 2. és a 3. ábrán látható helyzetben). A 10 golyós járat alsó végéhez egy 17 vagy egy 17' beömlő nyílás csatlakozik. A 16 golyó és a 10 golyós járat átmérője egymáshoz képest úgy van megválasztva, hogy a 16 golyó szabadon tud mozogni a 10 golyós járatban, viszont a 15 összekötő nyílás és a 17 (vagy a 17') beömlő nyílás szűkebb, hogy a 16 golyó a 10 golyós járatból ne tudjon kijönni.

Ha az inhaláló készüléket inhaláló helyzetben tartják, a 16

- 10 golyó a gravitációs erő hatására a 10 golyós járat alsó végébe gurul (1. ábra - nyugalmi helyzet).Ha a beteg, belélegezve, a 11 inhaláló járatban egy L légáramot létrehoz, ugyanakkor a 10 golyós járatban is létrejön egy L' légáram, amely - feltéve, hogy elég erős - a 10 golyós járat aljából a 16 golyót kimozdítja a felső vég felé (3. ábra - adagolási helyzet). Amint a 16 golyó kellően eltávolodott a 10 golyós járat aljától, a 22 adagoló mechanizmus 23 retesze egy 18 lyukban el tud mozdulni lefelé, bele a 10 golyós járatba, és lehetővé válik az adagolás.

A 21 tartály az 1 inhaláló szerkezetnek egy 14 vezetékében, a 11 inhaláló járat fölött (az inhaláló készülék adagolási helyzete) van elhelyezve, és az alja egy 24 ürítő nyílással van ellátva, amely a 11 inhaláló járatba nyílik. A 21 tartály az alja felé előnyösen szűkül. A 24 ürítő nyíláson egy 25 adagoló alkatrész van átdugva, amely kívülről mozgatható, és amelynek az alsó végében egy 26 adagoló üreg van kialakítva. A 25 adagoló alkatrész illesztve van a 24 ürítő nyíláshoz, és abban tömítetten mozogni tud két határ között; a 26 adagoló üreg a 25 adagoló alkatrész egyik véghelyzetében (nyugalmi helyzet) a 21 tartály belsejében van, a másik véghelyzetben pedig (adagolási helyzet) a 21 tartályon kívülre, a 11 inhaláló járatba kerül. A 23 retesz a 25 adagoló alkatrész alsó részéhez van erősítve, kívül a 21 tartályon. Amint már említettük, a 23 retesz a 18 lyukon keresztül a 16 golyó mozgásterébe nyúlik, és a 16 golyó helyzetétől függően meggátolja vagy megengedi az adagolást.

A 26 adagoló üreg a 25 adagoló alkatrészben úgy van kiképezve, hogy amikor a 26 adagoló üreg a 11 inhaláló járatban tartózkodik, akkor az áramlási irányból nézve a 25 adagoló • · · · « * · • *·· · · * ··· • · · · · * »··«·· ·« · ··

- 11 alkatrész mögött van, vagyis a 12 szájnyílás felé néz. A 26 adagoló üreg olyan formájú, hogy a légáram képezte örvénylés teljes egészében át tudja járni, tehát minél laposabb, keskeny vagy elhegyesedo és könnyen hozzáférhető felületű. A térfogata, amelyet a belső felszíne és a 25 adagoló alkatrész folyamatos felszíne határoz meg, akkorára van választva, hogy be tudjon fogadni egy belégzéshez szükséges dózist a készítményből.

A 25 adagoló alkatrész a 24 ürítő nyílásban egy 33 rögzítő szerelvénybe van ágyazva. A 33 rögzítő szerelvény tömíti a 21 tartályt, és egyben biztosítja, hogy a 26 adagoló üreg csak a térfogatának megfelelő mennyiségű, pontosan egy dózisnyi készítményt vigyen ki a 21 tartályból. Amint már említettük, a 33 rögzítő szerelvény hármas funkciója - feltéve, hogy a 25 adagoló alkatrész hengeres - egyszerűen megvalósítható hengeres tömítéssel. A tömítés előnyösen négyszög keresztmetszetű, de kialakítható két egymás fölötti O-gyűrűből is.

A 21 tartály felül egy 27 fedéllel van lezárva, amelyben (szemben a 24 ürítő nyílással) ugyancsak van egy 28 nyílás, amelyen a 25 adagoló alkatrész át tud járni, egyben le is zárva azt. A 25 adagoló alkatrésznek a 28 nyíláson átmenő része előnyösen kisebb átmérőjű, mint a 24 ürítő nyíláson átmenő része. A 25 adagoló alkatrész a 27 fedél 28 nyílásában is egy 33' rögzítő szerelvénybe van ágyazva, amely egyben a 21 tartály tömítése is. Minthogy a 25 adagoló alkatrésznek a 27 fedél 28 nyílásán átmenő része előnyösen szintén hengeres, a 33' rögzítő szerelvény is lehet egy O-gyűrű vagy hasonló tömítő elem.

A 25 adagoló alkatrész felső végén egy 29 fejrész van kialakítva, amely mereven rögzítve van egy rugalmas elemhez. A ·

« *·· * « 4 · ·« • · · 4 · .

··««·· «« « « »

- 12 rugalmas elem rugalmassági ereje a gravitációs erő ellen működve a 25 adagoló alkatrészt nyugalmi helyzetben tartja, kimozdított helyzetből pedig visszaviszi a nyugalmi helyzetbe. A rugalmas elem lehet például egy félgömb alakú rugalmas 30 harmonika, amely mereven rögzítve van, vagy csak felfekszik a 27 fedélre; a belsejében el van látva egy 31 alakzáró elemmel, amely mint szintén merev kötőelem a 29 fejrészt rögzíti a 30 harmonikához. A 25 adagoló alkatrész működtetése úgy történik, hogy a 30 harmonikára kézzel a 11 inhaláló járat irányába mutató nyomást gyakorolva a 30 harmonika összenyomódik, a nyomást megszüntetve pedig visszanyeri eredeti alakját és a 25 adagoló alkatrész visszatér nyugalmi helyzetébe.

A 25 adagoló alkatrész mozgástartománya határolva van például úgy, hogy a 23 retesz egyik irányban a 11 inhaláló járat alsó falának, másik irányban pedig a 21 tartály alsó falának ütközik.

Mivel a készítmény előnyösen por alakú, a 21 tartály belseje olyan formájú, hogy a készítmény könnyen le tud folyni a 24 ürítő nyílás irányába. Ezért a 21 tartály belsejében nincs olyan alsó záró felület, amely vízszintes lenne: a 21 tartály alsó fala, és például a 25 adagoló alkatrész átmérőszűkülete rézsutosan lejt lefelé.

Ha biztosítani akarjuk, hogy a por szabadon vissza tudjon peregni lefelé (a 24 ürítő nyílás és a 26 adagoló üreg irányába), a 2 adagoló szerkezetet tanácsos olyanra tervezni, hogy a működtetése előtt és/vagy a működtetésekor a port automatikusan megrezgesse és így a gravitációs erő könnyebben le tudja pergetni. A 2. és 3. ábrán látható kiviteli példa esetén ez úgy • ··

- 13 jön létre, hogy a 30 harmonikát az alakja miatt meghatározott mértékig kézzel megnyomva deformálni kell, amikor is automatikusan bepattan a véghelyzetébe, elengedve pedig magától visszapattan a feszültségmentes helyzetébe; a mozgása nem egyenletes. A két lökésszerű mozgás következtében a 21 tartályban lévő por minden egyes inhaláláskor kétszer meg van rezgetve, így laza állapotban marad és a gravitációnak engedelmeskedni tud.

Ha a beteg inhalálni kíván, az inhaláló készüléket a 12 szájnyílásával a szájához emeli, mélyet lélegzik és közben egyik ujjával nyomja a 30 harmonikát. így létrejön az L és az L' légáram. Az L' légáram következtében a 16 golyó a 10 golyós járatban kimozdul felfelé. Ha az L' légáram kellő erősségű, a 16 golyó túljut a 23 retesz alatti szakaszon, és a 23 retesz, vele együtt pedig a 25 adagoló alkatrész az ujjal kifejtett nyomás hatására el tud mozdulni lefelé egészen addig, amíg a 23 retesz el nem éri az alsó véghelyzetét és a 26 adagoló üreg a 11 inhaláló járatba nem kerül (adagolási helyzet). A 30 harmonikának a már említett lökésszerű mozgása biztosítja, hogy a 25 adagoló alkatrész lefelé haladása közben a készítmény rezgésbe jöjjön és a 24 ürítő nyílás felé mozogva megtöltse a 26 adagoló üreget. A 25 adagoló alkatrész véghelyzetében a 26 adagoló üregben lévő készítményt az örvénylő L légáram kiszippantja és magával viszi az inhaláló személy légutai felé. A 30 harmonikára gyakorolt nyomást megszüntetve a 25 adagoló alkatrész újra felmegy; majd a belégzés végén a 10 golyós járatban lévő 16 golyó visszagurul a helyére, és így a készülék újra nyugalmi helyzetbe kerül.

Azok a betegek, akik nem képesek a szükséges belélegzés! erő kifejtésére, az inhaláló készüléket a készülék 12 szájnyílásával • · »·· « · • » · «·· ♦ ·»·

- 14 a szájukhoz tarthatják úgy is, hogy a 10 golyós járat a 15 összekötő nyílás felé lejtsen és így a 16 golyó a gravitációs erő hatására fogja elhagyni a helyét, és így is megtörténhet az adagolás.

A 10 golyós járat alsó vége előnyösen egy 19 dugóval van lezárva, amely el lehet látva a 17' beömlő nyílással. Ez leegyszerűsíti a készülék összeszerelését, mert a 16 golyót csak akkor kell betenni a 10 golyós járatba, amikor a készülék már készen van, és utána a helyére kell tenni a 19 dugót. A 19 dugót úgy kell méretezni, hogy a nyugalmi helyzetben lévő 16 golyó középpontja távolabb legyen a 15 összekötő nyílástól, mint a 23 retesz tengelye. Záró fedél vagy tolóka betervezésével, vagy a 19 dugó megfelelő kialakításával elérhető, hogy a 17 vagy a 17' beömlő nyílás keresztmetszetét az inhaláló személy állítani tudja. Nagyon jó erőben lévő személy esetén minimális keresztmetszetű nyílás is elegendő, sőt, teljesen nélkülözhető is, és ekkor a 10 golyós járat beömlő nyílásaként is a 11 inhaláló járat 18 lyuk fölötti 13 levegőjárata szolgál. Ezenkívül a 16 golyó nehezebb fémből is gyártható, vagy akár lehet ferromágneses anyagból is és a 19 dugó ugyanakkor el lehet látva egy mágnessel.

A találmány szerinti inhaláló készülék 2. és 3. ábrán bemutatott kiviteli példájában a 2 adagoló szerkezet cserélhető betét formájában van megvalósítva. A cserélhető betét elemei közé tartozik a 21 tartály, annak 27 fedele, a 25 adagoló alkatrész a 27 retesszel, valamint a 29 fejrészhez rögzített 30 harmonika. A betétet úgy kell behelyezni a 14 vezetékbe, hogy a 26 adagoló üreg a 12 szájnyílás felé nézzen, és a 23 retesz a 11 inhaláló ·« · * Λ · « • ··· V · Λ • * · 0 · « ^β· ·· járat és a 10 golyós járat közötti 18 lyukba kerüljön. Avégett, hogy a betétet könnyen és helyesen lehessen behelyezni a 14 vezetékbe, a 25 adagoló alkatrész előnyösen úgy van megfogva, hogy a 21 tartályban nem tud elfordulni; például a 21 tartály és 30 harmonika között egy elfordulást gátló gépelem van, és a 21 tartály egy függőleges horonnyal, a 14 vezeték pedig egy belé illő bordával van ellátva, ahol az utóbbi a 13 levegőjárat fala is lehet. A betétet ezáltal csak meghatározott helyzetben lehet a 14 vezetékbe helyezni: úgy, hogy a borda a horonyba kerüljön. Ha a 21 tartály fala kissé rugalmas (legalálbbis a 24 ürítő nyílás környékén) és/vagy alakzáró formájúra van tervezve, akkor a 11 inhaláló járat nyílásába helyezett betétet a fellépő erők és/vagy az alakzárás kellően rögzíti a helyén.

Feltétlenül előnyös, ha az inhaláló készülék 2 adagoló szerkezete cserélhető betét formájú, mert akkor a készítmény kifogyása után nem kell eldobni a készüléket, és mert a tartály térfogatának a készítmény lejárati idejét figyelembe vevő megválasztásával elkerülhető a készítmény elöregedése.

A 4. és 5. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy másik kiviteli alakját mutatja, amely legfontosabb részeiben és működésmódjában hasonló a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példához. Ezért a hasonló alkatrészek ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel vannak ellátva.

A 30 harmonikát, amelyhez a 25 adagoló alkatrész a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példához hasonlóan van rögzítve, ebben az esetben nem ujjnyomás működteti, hanem egy 41 kar, amely a 14 vezetékhez egy 42 csappal van erősítve. Ha a 41 kar 41.1 végét megemelik, a másik 41.2 vége nekifeszül a 30 harmonikának és • · összenyomja azt.

Amint a 3. ás 4. ábra mutatja, a 41 kar üreges is lehet és így legalább részben körülveszi a 30 harmonikát. Ezen túlmenően a 30 harmonikán 43 hornyok lehetnek kiképezve, a 41 kar belső felületén pedig legalább egy borda ki lehet alakítva, és ezek a 41 kar működtetésekor egymáshoz súrlódnak. A súrlódás a 30 harmonikában rezgést kelt, amely átterjed a 21 tartályra és rezgésbe hozza a készítményt is.

A találmány szerinti inhaláló készülék 6-11. ábrán bemutatott különböző lehetséges kiviteli alakjai azoknak a betegnek előnyösek, akik csak csekély belélegzés! erő kifejtésére képesek, akiknek mozgáskoordinációs problémájuk van, vagy akiknek nehézséget okoz egy kézzel vagy egy ujjal működtetni az inhaláló készüléket az inhalálás! helyzetben. Ezeknek nincs reteszelő mechanizmusuk, így az adagoló szerkezetet nem feltétlenül belégzés közben kell működésbe hozni. De ezeknél a kiviteli alakoknál is a nyugalmi helyzetből inhalálás! helyzetbe kell hozni az inhaláló készüléket, pl. egy záró sapka nyitásával, amely egyébként lezárja a szájnyílást. A sapka nyitásával az adagoló alkatrész működtethetővé válik, vagy közvetlenül adagolási helyzetbe megy. Ezeknek a kiviteli alakoknak az a fő előnyük, hogy minden egyes belégzéssel csak egy dózis jut ki az inhaláló készülékből. Két adagolás között a szájnyílásra vissza kell zárni a sapkát, vagyis az inhalálást mindenképpen meg kell szakítani és a készüléket vissza kell állítani a nyugalmi helyzetébe.

A 6-11. ábra szerinti kiviteli alakok - csakúgy, mint a fentebb ismertetett változatok, ha záró sapkával vannak ellátva további előnyös tulajdonsága, hogy az inhaláló járat szájnyílása zárva van, így nem tud elszennyeződni, és mivel a sapka rögzítve van a készülékhez, nem lehet elveszíteni.

Ezeket a kiviteli alakokat is részben nézet, részben metszet formájában mutatják az ábrák, éspedig mindegyiket nyugalmi helyzetben (6., 8. és 10. ábra) és adagolási helyzetben (7., 9. és 11. ábra).

A 6. ás 7. ábrán látható kiviteli alak esetében a 11.1 inhaláló járat szögben megtörik: a 11.1 inhaláló járatnak az a szakasza, amelybe a készítmény ki van adagolva - hasonlóan az eddig ismertetett alakokhoz -, merőleges a 25 adagoló alkatrész mozgásirányára, a 12 szájnyílásra néző szakasza viszont párhuzamos a 25 adagoló alkatrész mozgásirányával, így a készülék inhaláló helyzetében (az ábrán látható helyzet) a 25 adagoló alkatrész vízszintesen van mozgatva. Avégett, hogy a 11.1 inhaláló járatot a szögben megtört alakja ellenére könnyen lehessen tisztítani, célszerű a 12 szájnyílásra néző szakaszát hozzáférhetővé tenni egy 64 nyílás és egy 65 fedél segítségével.

Az inhaláló készülék a 12 szájnyílás felőli oldalán el van látva egy 61 csap körül forgatható 62 záró sapkával, amely egy karos szerkezet segítségével össze van kapcsolva a 25 adagoló alkatrésszel. Az ábrákon a karos szerkezetnek csak a 25 adagoló alkatrészhez közvetlenül kapcsolódó 63 emelő része van feltüntetve. Amikor a 62 záró sapkát lehúzzák a 12 szájnyílásról, a 63 emelő közben adagolási helyzetbe viszi a 25 adagoló alkatrészt. Amikor a 62 záró sapkát visszazárják a 12 szájnyílásra, a 25 adagoló alkatrészt egy rugalmas elem (lásd a

15. ábrát is) vagy a 63 emelő és a 25 adagoló alkatrész felső t ·

- 18 - ...........

vége közé beépített íves alkatrész visszatéríti nyugalmi helyzetébe.

A 8. és 9. ábrán a találmány szerinti inhaláló készülék további, záró sapkával ellátott kiviteli alakja látható. A 21 tartály és a 25.2 adagoló alkatrész felső része hasonló a 2-5. ábrákon látható kiviteli alakhoz, ezért itt ezek a részek nincsenek ábrázolva.

Az 1.2 inhaláló szerkezetben nincs reteszelő mechanizmus; mindössze egy 11.2 inhaláló járatból és a hozzá kapcsolódó, a 21 tartályt befogadó 14 vezetékből áll. A 11.2 inhaláló járatban ki van alakítva egy felső 91 nyílás, amelybe a 21 tartály 24 ürítő nyílása nyílik, és a felső 91 nyílással szemben egy alsó 92 nyílás, amely legalább akkora méretű, mint a 25.2 adagoló alkatrész keresztmetszete. A 12 szájnyílást a 62.2 záró sapka zárja le; a 62.2 záró sapka a 11.2 inhaláló járat alsó fala mentén tovább folytatódik egy az alsó 92 nyíláson túl lévő pontig. A 12 szájnyílás szabaddá tételéhez a 62.2 záró sapkát a

11.2 inhaláló járattal párhuzamosan, az R nyíl irányában le kell húzni és teljesen el kell távolítani. A 25.2 adagoló alkatrész nyugalmi helyzetében a 11.2 inhaláló járaton keresztül belenyúlik az alsó 92 nyílásba, és a helyén lévő 62.2 záró sapkára felülve reteszelve van. A 62.2 záró sapkát eltávolítva megszűnik a reteszelés és a 25.2 adagoló alkatrész az alsó 92 nyíláson keresztül az adagoló helyzetbe vihető. A 25.2 adagoló alkatrész működtetése elképzelhető egyszerűen a fejrészének ujjal történő megnyomásával (nincs ábrázolva). A 25.2 adagoló alkatrész nyugalmi helyzetbe való visszatérítéséhez nincs szükség külön rugalmas elemre: a 25.2 adagoló alkatrész nyugalmi helyzetbe való visszatérítéséhez vissza kell tenni a 62.2 záró sapkát.

A 21 tartály tartalmának rezgetése céljából a 11.2 inhaláló járat alsó fala és a 62.2 záró sapka nyelvszerű meghosszabítása egy-egy egymással szembenéző és a 62.2 sapka mozgásirányára merőleges 93 bordázással van ellátva. Az egymásba kapcsolódó bordázás (8. ábra) következtében a 62.2 záró sapka mozgatásakor az egyik alkatrész bordái a másik alkatrész bordái közötti hornyokból rendre átugranak a szomszédos hornyokba és így rezgésbe jön az egész inhaláló készülék.

A 10. és 11. ábra egy másik megoldást mutat az adagolási műveletnek egy 62.3 záró sapkával való reteszelésére. A 11.3 inhaláló járat itt is el van látva egy alsó 92 nyílással, amelybe belenyúlik a 25.3 adagoló alkatrész. A 62.3 záró sapka itt is olyan formájú, hogy teljesen végignyúlik az inhaláló készülék alján. A 11.3 inhaláló járatra - minél távolabb a 12 szájnyílástól - rugalmas túlfedéssel rá van téve a 62.3 záró sapka. A 11.3 inhaláló járat oldalfala a 12 szájnyílással szomszédos részen, továbbá a 62.3 záró sapka belseje ugyanezen a helyen el van látva 100 bordákkal, amelyek nagyjából merőlegesek a 62.3 záró sapka íves mozgatási irányára, egymással pedig párhuzamosak. Az egymásba akaszkodó 100 bordák az egész inhaláló készüléket rezgésbe hozzák, amikor lefordítják róla a 62.3 záró sapkát.

A 12. ás 13. ábra a találmány szerinti inhaláló készülék egy olyan kiviteli alakját mutatja, amelynél az adagoló alkatrésznek nem csak a nyugalmi állapotba visszaállítása történik a záró sapka feltételével (mint a 8-11. ábrák kiviteli alakjainál), hanem az adagolási helyzetbe vitelét, vagyis magát az adagolást is közvetlenül a záró sapka levétele váltja ki. Minthogy ebben az esetben a 25.4 adagoló alkatrésznek a 21 tartályból az inhaláló járattal ellentétes irányba kinyúló felső végének nincs szerepe, a 25.5 adagoló alkatrész csak a minimálisan szükséges hosszúságú és a 21 tartály fölött egy 120 terelő kúppal van lezárva. A 62.4 záró sapka hasonló alakú, mint a 10. és 11. ábrán látható 62.3 záró sapka, és ugyancsak rugalmas túlfedéssel illeszkedik az inhaláló járat falára. Az inhaláló járatban lévő alsó 92 nyílással szemben a 62.4 záró sapkában is van egy 121 lyuk, amely a külső oldalon annyira ki van süllyesztve, hogy a benne ülő 122 vezető szemet, amely egy 123 szárral kapcsolódik a 25.4 adagoló alkatrész alsó végéhez, nem lehet kihúzni a 121 lyukból.

Amikor a 62.4 záró sapkát lefordítják nyitás céljából a 12 szájnyílásról, a 25.4 adagoló alkatrészt a 121 lyukban megfogott 122 vezető szem közvetítésével adagolási helyzetbe húzza a 62.4 záró sapka (13. ábra) . A 62.4 záró sapkát ismét visszahelyezve a

62.4 záró sapka a 25.4 adagoló alkatrészt - amelynek nagyobb a kersztmetszete, mint a 121 lyuk legkisebb átmérője - újra visszanyomja a nyugalmi helyzetébe.

Ennél a kiviteli alaknál a rezgetés egy 124 kilincsművel van megoldva, amely a 25.4 adagoló alkatrészen kialakított 125 bordázásból és egy annak nekifekvő 126 pecekből áll; a 126 pecek a 21.4 tartályhoz vagy az inhaláló járat belső falához (a 24 ürítő nyílás táján) lehet erősítve.

Ennél a kiviteli alaknál a 25.4 adagoló alkatrész mozgástartományát egyfelől a 122 vezető szem korlátozza, amelynek a 123 szára a 62.3 záró sapka 121 lyukjában meg van fogva, másfelől pedig a 25.4 adagoló alkatrészen a 120 terelőkúp tövében * ♦ · » · · • ··· · * · «·· • · · · · * kiképezett 127 ütközők.

A 13. ábrán részben nézetben, részben metszetben látható a

14.4 vezeték. így látható az a 128 hosszanti nyílás, amely a 21.4 tartály teljes hossza mentén elnyúlik, és lehetővé teszi a 21.4 tartályban lévő készítmény szintjének ellenőrzését. A 128 hosszanti nyílás mellett lehet például egy 130 skála. A 19. és

20. ábra kapcsán fogjuk ezeket a szintjelző megoldásokat ismertetni.

A 12. és 13. ábra szerinti kiviteli példa 21.4 tartálya más alakú is lehet, mint a korábban ismertetett példák tartályai, mert itt a felső rész - tekintve, hogy a működtetés nem felül történik - bármilyen formájú lehet. Lehet például nyitott (mint a

12. és 13. ábrán), lezárva egy 129 záró fedéllel. így a 21.4 tartály például utántölthető is lehet. A 129 záró fedél pedig egyben páramentesítő anyag tartályaként is szolgálhat. A 16., 17. és 18. ábra kapcsán ismertetünk még olyan tartályokat, amelyeken csak egyetlen nyílás van az adagoló alkatrész számára.

A 14. ábrán a találmány szerinti inhaláló készüléknek ismét egy olyan kiviteli példája látható, amelyiknél a 25.5 adagoló alkatrészt felülről kell működtetni. Ennél a rezgetést egy rugalmas elem (pl. egy 30.5 harmonika) és a 21.5 tartály közé épített 124.4 kilincsmű biztosítja. A 30.5 harmonikára például belülre rá van szerelve egy 141 fogazott lap, a 21.5 tartály felső falából pedig egy 142 pecek nyúlik fel a fogazásig; a 30.5 harmonika összenyomásakor a 142 pecek sorban az egyik fogból a másikba ugrik. A 25.5 adagoló alkatrész fejrésze és a 30.5 harmonika (vagy a 141 fogazott lap) között hézag van. Ez biztosítja, hogy a rezgés korábban elkezdődik, mint a 25.5

- 22 adagoló alkatrész mozgása, és a 26 adagoló üreg megtelik, mielőtt még beérne a 24 ürítő nyílásba. A 30.5 harmonika összenyomásakor ugyanis először a 124.5 kilincsmű kezd működni, és a 25.5 adagoló alkatrész csak akkor jön mozgásba, amikor a 30.5 harmonika (vagy a 141 fogazott lap) és a 25.5 adagoló alkatrész közötti hézag megszűnik. A mozgást a 141 fogazott lap 141a válla korlátozza.

Tekintve, hogy ennél a kiviteli alaknál a 30.5 harmonika a

25.5 adagoló alkatrészt nem tudja visszavinni a nyugalmi helyzetébe, a 25.5 adagoló alkatrész fejrésze és a 21.5 tartály felső fala közé be van téve egy 143 rugózó elem, amely a 30.5 harmonika összenyomásakor ugyancsak összenyomódik, a 30.5 harmonikára gyakorolt nyomás megszüntetésekor pedig visszanyeri eredeti alakját és a 25.5 adagoló alkatrészt visszatéríti nyugalmi helyzetébe.

A 15. ábrán egy másik kialakítású rugózó elem látható, amely ugyancsak alkalmas a 25.6 adagoló alkatrész nyugalmi helyzetbe való visszatérítésére. A rugózó elem a 11.6 járatba van építve és például egy 151 rugózó nyúlvány formáját öltheti, amely a 25.6 adagoló alkatrész fenekénél végződik; miközben a 25.6 adagoló alkatrész adagoló helyzetbe megy, a 151 rugózó nyúlvány nyugalmi állapotából felhúzott állapotba kerül.

A 16., 17. és 18. ábrákon különböző lehetséges kiviteli alakú tartályok láthatók. Az egyes alakok az előállítás módjában, a megtöltés módjában, a lezárás módjában, gazdaságosságban stb. különböznek egymástól.

A 16. ábra egy olyan 21.7 tartályt mutat, amelynek a fala egy - lezárás előtt - mindkét végén nyitott 161 henger; a 161 hengernek az inhaláló járattól távolabbi vége egy tömítéssel ellátott 129.7 záró fedéllel van lezárva, az inhaláló járat felé néző vége pedig egy tömítést is magába foglaló 33.7 rögzítő szerelvénnyel egybeépített 162 lezáró darabbal van lezárva.

A 17. ábra egy húzott vagy fúvott (pl. üvegből) 171 burát ábrázol, amely felül (az inhaláló járattal ellentétes oldalon) zárt, alul pedig (az inhaláló járatra néző végén) egy tömítést is magába foglaló 33.8 rögzítő szerelvénnyel egybeépített 162.8 lezáró darabbal van lezárva.

A 18. ábra szerinti tartály esetében a tartály 162.9 lezáró darabjához egy 181 karima van termikusán hegesztve. A 181 karimához egy védőhatással bíró, rétegelt anyagból vagy filmből készült 182 fal van termikusán hegesztve. A tartály meg lehet erősítve a belsejében elhelyezett 183 oszloppal (zárt vagy részben osztott forma). A 162.9 lezáró darab kivételével, amely viszonylag merev, az összes többi alkatrész mérsékelten rugalmas.

A 19. és a 20. ábrák a tartály szintjelzésének különböző megoldásait mutatják. Ezek közös vonása az, hogy nem a tartályban lévő készítmény tényleges szintjét figyelik, hanem a kiadagolt dózisok számát számolják egy szerkezet segítségével, amely összeköttetésben áll az adagoló szerkezettel. Tekintve, hogy cserélhető tartály esetén a számláló szerkezetet is cserélni kell, így annak - mint eldobható szerkezetnek - egyszerűnek és olcsónak kell lennie; bizonyos esetekben a felépítésénél fogva kényszerűen eldobandó is lehet: olyan a számláló szerkezet felépítése, amely kizárja, hogy egy újratöltött tartályhoz új raállítsák.

A 19. ábra szerinti dózisszámláló szerkezetben egy 191 fonal, amelynek a 192 kifutó szakasza más színű, egy 194 kilincskerékre csévélődik, miközben elhalad egy 194 kémlelő ablak előtt. A 193 kilincskerék kényszerkapcsolatban van az adagoló szerkezettel: minden egyes adagoló műveletnél egy foggal tovább fordul. A 191 fonal tehát fokozatosan felcsévélődik, és végül a 194 kémlelő ablak előtt megjelenik az eltérő színű 192 kifutó szakasz, jelezve, hogy a tartályban lévő készítmény rövidesen kifogy. Egy ilyen szerkezet elhelyezhető például az üreges 41 kar belsejében (4. és 5. ábra).

A 20. ábrán egy másfajta dózisszámláló szerkezet látható. Ebben a szerkezetben egy 201 orsón egy 202 anya tekeredik fel és ez kívülről látható. A 202 anya el van látva egy 203 nyúlvánnyal, amely egy 204 vezető horonyban siklik. A 201 orsó kényszerkapcsolatban van az adagoló szerkezettel: minden egyes adagoló műveletnél kissé tovább fordul, és közben a 202 anya halad a tartályban lévő készítmény elfogyását mutató 205 jelzés felé.

A találmány szerinti inhaláló készülék 21. és 22. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál az 1 inhaláló szerkezet hasonló a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példa szerkezetéhez. Ám a 2.10 adagoló szerkezetben hajtógázzal töltött, nyomás alatt álló tartály van, amely természetesen készítménnyel is meg van töltve. A tartály kimenő szeleppel van ellátva, amelyet - amint az hajtógázos palackoknál szokásos - kézzel lehet működtetni. A nyomás alatt álló tartály úgy van a 14 vezetékbe helyezve, hogy a

11.10 inhaláló járatban lévő 211 permetező nyílása a 12 szájnyílás felé néz, a 212 működtető gomb pedig a 11.10 inhaláló járat belső falának aljára támaszkodik. Ha a tartályt a 11.10 inhaláló járat irányába megnyomják (22. ábra), a kimenő szelepet • · 9 9 9· * • · ♦ 9 · V ·4 4* • ♦ 4 · ·» ••••«4 · » 444

- 25 nyitja a 212 működtető gomb, és a szelep bepermetez egy dózisnyi készítményt a belégzés keltette örvénylő légáramba.

A találmány szerinti inhaláló készülék fenti kiviteli alakjainál a 26 adagoló üreg olyan elrendezésű is lehet, hogy az adagoló alkatrész a hossztengelye körül 180 fokos szögelfordulást tegyen. De lehet olyan elrendezésű is, hogy e két helyzetből (0 vagy 180 fok) kiindulva eltérő, 0 és mintegy 45 fok közötti szöggel forduljon el.

A találmány szerinti inhaláló készülék lehetséges kiviteli alakjait a 23-55. ábra kapcsán ismertetjük. Ezek a fentebb ismertetett alakoktól alapvetően abban különböznek, hogy az adagoló alkatrész a légáramra nem merőlegeshez közeli szögben áll, hanem azzal lényegében párhuzamos, vagyis az inhaláló készülék használatakor az adagoló alkatrész nagyjából vízszintesen mozog.

A 23-26. ábrán egy ilyen kiviteli változat tanulmányozható: a 23., 24. ábrán adagolási helyzetben (az adagoló alkatrész adagolási helyzetben), a 25., 26. ábrán pedig nyugalmi helyzetben (az adagoló alkatrész nyugalmi helyzetben) van ábrázolva. A 23. és a 25. ábra metszet, a 24. és 26. ábra pedig felülnézet.

Mint az ábrákon látható, a készülékeknek van egy nagyjából téglatest alakú vagy hengeres 500 háza, amelybe egy cső formájú 525 adagoló alkatrész van vízszintesen elhelyezve olymódon, hogy a nyugalmi és az adagoló helyzet között tengelyirányban mozgatható. Az 525 adagoló alkatrész tömör rúd is lehet. Az 500 ház elejére egy 512 csutora van erősítve. Az 500 ház másik végére egy 550 működtető sapja van húzva, amely egy zárt (25. ábra) és egy nyitott helyzet (23. ábra) között ide-oda csúsztatható. Az t

• ·

- 26 525 adagoló alkatrész kinematikailag össze van kapcsolva az 550 működtető sapkával; a kapcsolódási pont körülbelül az 550 működtető sapka 552 tetőrészének közepén van. így ha az 550 működtető sapkát a két véghelyzete között mozgatják, az 525 adagoló alkatrész is vele mozog a két véghelyzete között.

Az 500 ház elülső felében egy tölcsérszerű 521 tartály van kialakítva, amely egy 524 ürítő nyílásban végződik; az 524 ürítő nyílást a hosszirányú mozgást végző 525 adagoló alkatrész elzárja. Az 521 tartályt felül egy 527 fedél zárja le.

Az 500 ház hátsó felében egy dózisszámláló szerkezet van elhelyezve, amely magába foglal egy 580 számláló fogaskereket, egy 581 kilincskereket, egy 582 menesztő tüskét, egy 583 ütköző pecket és egy 584 mozgató kamót; utóbbi az 525 adagoló alkatrészre van erősítve és azzal együtt mozog. Minden egyes alkalommal, amikor az 525 adagoló alkatrész a nyugalmi helyzetéből (25. ábra) az adagolási helyzetébe (23. ábra) mozog, az 584 mozgató kamó nekiütközik az 581 kilincskeréknek és egy foggal tovább fordítja. Minden egyes teljes fordulat végén az 581 kilincskerék az 582 menesztő tüskéje segítségével egy foggal elfordítja az 580 számláló fogaskereket. Az 580 számláló fogaskerék el van látva skálával, amely az 550 működtető sapkán lévő 553 ablakon keresztül leolvasható.

A csőalakú 525 adagoló alkatrész az 521 tartály előtti és mögötti részen rugalmasan van rögzítve egy 533 és egy 533' rögzítő szerelvénybe ágyazással; az utóbbiak felépítését a 44-47. ábra kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 525 adagoló alkatrészben egy 526 adagoló üreg van kialakítva, amelynek a helye úgy van megválasztva, hogy az 525 adagoló alkatrész • · • ♦·· · · t ··· • · · 4 · »

- 27 nyugalmi helyzetében az 512 csutorába esik, az 525 adagoló alkatrész adagolósi helyzetében pedig az 524 ürítő nyílás alá kerül. Az 526 adagoló üreg részletes ismertetésére a 38-40. ábra kapcsán kerítünk sort.

Az 512 csutora az elülső részén egy 513 kiömlő nyílással, az oldalain pedig kettő vagy több 514 levegőbeömlő járattal van ellátva. Az 514 levegőbeömlő járatok az 525 adagoló alkatrész nyugalmi helyzetében az 526 adagoló üregre irányulnak és ott létrehozzák a már tárgyalt örvénylést. Az 514 levegőbeömlő járatok alakját és elrendezését részletesebben a 29-34. ábrák kapcsán ismertetjük.

Az 500 ház alján 505 hullámosítás van kiképezve, amelynek nekifeszül egy az 550 működtető sapka tetőrészéből kiinduló, rezgésre képes 555 rugózó nyelv végén kialakított 554 bütyök. Az 555 rugózó nyelvet - amint a 26.A ábra világosan mutatja - az 550 működtető sapka többi részétől elválasztja az 550 sapka oldalfalában és az 552 tetőrészben kialakított két 556 hasíték. Az 550 működtető sapka egyik véghelyzetéből másik véghelyzetébe való csúsztásakor az 555 rugózó nyelv mechanikai rezgést kelt, amely az 550 működtető sapka közvetítésével átterjed az 525 adagoló alkatrészre is. Egy nagyjából az 555 rugózó nyelv közepén kialakított másik 557 bütyök az 500 háznak is átadja a rezgést, így az 521 tartályban lévő inhaláló készítmény meg van rezgetve. Rezgéskeltésről részletesen szólunk még a 48-55. ábrák kapcsán.

A 23-26. ábrán látható kiviteli alakú inhaláló készülék kezelése lényegében megegyezik a már ismertetett inhaláló készülékekével. Belélegzés előtt az 525 adagoló alkatrészt a 25. ábra szerinti nyugalmi helyzetéből a 23. ábra szerinti adagolási • · · · · ··· · * · «·· • · · · * ··· ·« · ·« helyzetébe kell vinni az 550 működtető sapka segítségével. A gravitációs erő hatására, amelynek érvényesülését elősegíti az 521 tartályban keltett rezgés és az 525 adagoló alkatrész elmozdítása, az 526 adagoló üreg megtelik a térfogatának megfelelő mennyiségű inhaláló készítménnyel. Utána az adagoló alkatrészt vissza kell vinni a nyugalmi helyzetébe - ami egyben az inhalálás! helyzete is - és a készüléket a szájhoz kell emelni. Belégzés hatására az 512 csutora 514 levegőbeömlő járataiban légáram keletkezik, amely az 526 adagoló üreg környékén örvénylésbe jön. Az inhaláló készítményt az örvénylés kiragadja az 526 adagoló üregből és finoman eloszlatja a légáramban. Végül a légáram - a belé kevert inhaláló készítménnyel együtt - az 512 csutora 513 kiömlő nyílásán át bekerül a beteg légútjaiba.

A 28. ábrán a 23-26. ábrák kapcsán ismetetetthez hasonló kiviteli alak látható, amely azonban gyártástechnológiai szempontból optimalizálva van a műanyagfröccsöntési technológiához. Az ábra az osztási síkra nézve mutatja a készüléket a működtető sapka nélkül. Az ábrán látszik, hogy a 600 ház és a 612 csutora egy darabból van készítve. A felső 614 levegőbeömlő járaton kívül a 612 csutora alul egy 615 beömlő járattal is el van látva, amely a 613 kiömlő nyílás közelében torkollik a 612 csutora belsejébe, és alkalmas méretezéssel hozzájárulhat a légáramlási viszonyok további optimalizálásához.

Az is látszik a 28. ábrán, hogy a 621 tartály (csakúgy, mint a többi kiviteli alaknál) lényegében kettős kúp alakú, azaz a 624 ürítő nyílás fölött egy 628 szűkítés van kialakítva. így a 628 szűkítés, és a 624 ürítő nyílás vagy az adagoló alkatrész (nincs • · ♦ ·· ♦

- 29 ábrázolva) között 629 zsebek jönnek létre, amelyek megtelnek inhaláló készítménnyel; így az adagoló üreg megfelelő megtöltése és ezáltal a pontos adagolás akkor is biztosítva van, ha az inhaláló készüléket ferdén tartják.

Az adagoló alkatrészt rögzítő szerelvények (nincsenek ábrázolva) számára két 633 horony van kialakítva.

A rezgéskeltő mechanizmus kissé eltér a 23-26. ábra kapcsán ismertetett alakétól, mert a 655 nyelv nem a működtető sapka (nincs ábrázolva) része, hanem a 600 házé, és 605 hullámosítással van ellátva, ugyanakkor a működtető sapkán van egy bütyök, amely nekifekszik a 605 hullámosításnak. A két rezgéskeltő mechanizmus működési elve azonban megegyezik. A 655 nyelv tövét a 600 háznak a 621 tartályt övező részével egy 671 nyílással ellátott 670 szár köti össze; a 670 szár a 655 nyelv keltette rezgést egyenesen a 621 tartálynak adja át. A 600 ház felső részén egy másik, a szabad végén 691 bütyökkel ellátott 690 nyelv is van, amely a működtető sapkán (nincs ábrázolva a 28. ábrán) kialakított hullámosításnak fekszik és az általa keltett rezgés is hat a 621 tartályra. Ezt a rezgést egy 692 szár vezeti a 621 tartályhoz.

A 27. ábrán felülnézetben tanulmányozható az inhaláló készülék néhány, az eddigiektől eltérő részletmegoldása. LÁtható egy további rezgéskeltő mechanizmus, amely közvetlenül érintkezik a 600 háznak a 621 tartályt képező részével. A rezgéskeltő mechnizmus egyik része a 650 működtető sapkán kialakított 693 hullámosítás, másik része pedig a 621 tartály külsején lévő 694 bütyök. A 621 tartály 695 és 696 alámetszésekkel is el van látva, amelyek szintén elősegítik,, hogy a 621 tartály rezgésbe jöjjön. Ha a különböző rezgéskeltő mechanizmusokat és rezgési módokat a *·« • · · · · · · • ·♦· · · « • · · ♦ · · ····«· ·< · »·

- 30 mindenkori inhaláló készítmény tulajdonságait figyelembe véve választjuk ki - szükség esetén kombinálva - és méretezzük, akkor még problematikus, összeállásra hajlamos inhaláló készítmény adagolása is lehetséges, és rendkívül kicsi dózisok (kevesebb, mint 0,1 mg) is pontosan és megbízhatóan kiadagolhatók.

A 29-34. ábrán különböző lehetséges kiviteli alakú csutorák láthatók. A 29. és 30. ábrán lerajzolt 712 csutora négy, négyszög alakban elrendezett 713-716 levegőbeömlő járattal van ellátva. Ez a kiviteli alak speciálisan a 38. ábra szerinti négyszög alakú adagoló üreghez a legmegfelelőbb. A 31. és 32. ábra egy olyan 722 csutorát mutat, amelynek felül két, előre ferdén lejtős 723 és 724, és alul egy szintén ferde 725 levegőbeömlő járata van. A 722 csutora a 39. ábra szerinti ferde adagoló üreghez lett tervezve, de természetesen más kiviteli alakú adagoló üregekhez is használható. Végül a 33. és 34. ábrán látható 732 csutora két, a hossztengelyre merőleges oldalsó 733 és 734, valamint egy felső, ferde 735 levegőbeömlő járattal van ellátva. A levegőbeömlő járatok alakjával és elrendezésével, amely figyelembe veszi az adagoló alkatrészen kialakított adagoló üreg formáját is, biztosítható az adagoló üreg optimális kiürítése és az inhaláló készítmény levegőbe keverése.

A 35- 37. ábrákon egy 512 csutora különböző lehetséges kiviteli alakjai láthatók metszetben. A 35.ábra szerinti változat esetén a csőszerű vagy rúd alakú 525 adagoló alkatrész elülső vége egy áramvonalas 745 heggyel van ellátva, amely csaknem az 512 csutora kiömlő nyílásáig ér. A 745 hegy további örvénylést létrehozva biztosítja a levegőbe kevert inhaláló készítmény esetleg még nem eloszlatott adalékanyagainak szétszórását.

• · · « · » ·

Β ·«« * · « ··♦ • · · * · -····· · · · »·

- 31 Ugyanez a rendeltetése a 36. és 37. ábrán látható 746 és 747 torlótesteknek is, amelyek a nyugalmi helyzetben lévő 526 adagoló üreg fölött, attól kissé előbbre vannak elhelyezve. Természetesen a 745 hegy, és a 746 vagy 747 torlótest formáját befolyásolhatják az áramlási viszonyok és egyéb követelmények.

A 38-40. ábrán az 525 adagoló alkatrészen kiképezett adagoló üreg néhány kiviteli alakja látható. A 38. ás 40. ábrán bemutatott 750 adagoló üreg lényegében négyszög alakú, és két négyszög alakú 751 és 752 fallal van határolva, így maga a tényleges üreg nyolcas formájú. A 38. ábrán bejelölt pontvonalak azt szemléltetik, hogy a 751 és a 752 fal tovább lehet osztva négy külön fallá. A 39. ábra szerinti 760 adagoló üreg két átlós 761 és 762 bemélyedésből áll. Mind a 750, mind a 760 kiviteli alak az 525 adagoló alkatrész hosszirányában viszonylag rövid, így az 525 adagoló alkatrész rendesen rugalmas 533 rögzítő szerelvénye nem tud behatolni az üregbe, bármilyen helyzetben is legyen az 525 adagoló alkatrész; így biztosítva van a pontos, állandó adagolás.

A 41-43. ábrán egy lehetséges kiviteli alakú 521 tartály látható; a lezáró sapka el van távolítva. A 41. ábra felülnézetben, a 42. ábra az 525 adagoló alkatrész hosszirányára merőleges metszetben, a 43. ábra pedig keresztirányú metszetben mutatja az 521 tartályt.

Látható, hogy az 521 tartály az 525 adagoló alkatrész mindkét oldalán egy 771 és 772 surrantó felülettel van ellátva, anelyek csaknem az 526 adagoló üregig érnek. A 771 és 772 surrantó felületek optimálisan vezetik az inhaláló készítményt az 526 adagoló üregbe. Ezen túlmenően az 521 tartály 524 ürítő • · · · · * · • ··· · · · ··· • · · · · · ······ · · * ··

- 32 nyílásának az 525 adagoló alkatrész hosszirányában mért mérete sokkal nagyobb, mint az 526 adagoló üreg, tehát az utóbbi a mozgatása során hosszabb ideig az 524 ürítő nyílás alatt tartózkodik és megfelelően fel tud töltődni.

A 44-47. ábrákon az 525 adagoló alkatrész megfelelő működéséhez szükséges rögzítőszerelvény néhány lehetséges kiviteli alakja látható.

A 44. ábrán látható rögzítő szerelvény egy-egy felhasított

781 és 782 O-gyűrűbő áll. A 45. ábra szerinti esetben a szerelvény mindkét oldalon két egymásba helyezett 783a és 783b O-gyűrűből áll. A 46. ábra szerinti alaknál mindkét oldalon két egymás mellett fekvő 784a és 784b O-gyűrű alkotja a szerelvényt. A 47. ábra szerinti esetben a szerelvény mindkét oldalon csak egyetlen 785 O-gyűrűből áll, ezek azonban az 525 adagoló alkatrésznek egy 786 ferde vállával is meg vannak támasztva. A megoldások közős vonása, hogy egyfelől a szerelvény az 525 adagoló alkatrész felületére csak viszonylag enyhe nyomást gyakorol, másfelől pedig az, hogy nem csillapítja lényegesen az 525 adagoló alkatrésznek a rezgéskeltő mechanizmus hatására létrejövő rezgését.

Már említettük, hogy az adagoló alkatrész valamennyi kiviteli alakja cső vagy rúd alakú alkatrész formájában egyaránt megvalósítható. A csőszerű alak annyiban előnyösebb, hogy annál rezgéstan! szempontból nagyobb a szabadságfokok száma, így az inhaláló készítmény sajátságait jobban figyelembe lehet venni a tervezésnél.

A 48. ábra egy olyan csőszerű 825 adagoló alkatrészt mutat, amely végig üreges és a szabad végénél további 826 és 827 levegőjárattal van ellátva az áramlási viszonyok módosítása érdekében. Szükség esetén a cső elülső végének belseje kürtőszerűen ki lehet szélesítve (lásd 828 és 829 vonalakat). A cső hátsó vége egy rövid, kisebb átmérőjű 830 csonkkal meg van hosszabítva. Ennek segítségével a csövet, azaz a 825 adagoló alkatrészt az 550 működtető sapka 552 tetőrészéhez hozzá lehet úgy fogni, hogy a kettő tengelyirányban kinematikailag kényszerkapcsolatban legyen, de a 825 adagoló alkatrész ettől függetlenül szabadon tudjon rezegni.

A 49. ábrán látható csőszerű, hátsó végén nyitott 835 adagoló alkatrészt elől egy 837 hegy zárja le, amelyen egyetlen nyílás egy 836 fúvóka. A 835 adagoló alkatrész hátsó vége egy 838 peremmel van ellátva, amely az 550 működtető sapka 552 tetőrészében lévő 839 kisüllyesztésbe illeszkedve rögzíti a 835 adagoló alkatrészt. A 835 adagoló alkatrész belsejében egy rugalmas 840 lemez van, amelyet a 835 adagoló alkatrészben áramló levegő akusztikus rezgésre gerjeszt; megfelelő méretezéssel ez a rezgés is elősegíti az 526 adagoló üreg feltöltését.

Az 50. ábra szerinti megoldásnál az 512 csutora nyitott végénél el van helyezve egy 841 lemez, amely belenyúlik a csőszerű 845 adagoló alkatrész elülső végébe. Ehelyett vagy ezenkívül a 845 adagoló alkatrész és az 512 csutora között is lehet egy 850 lemez vagy hasonló alkatrész, amely a légáram által szintén rezgésbe hozva ütögető mozgást gyakorol a 845 adagoló alkatrészre. Ez elősegíti az 526 adagoló üreg kiürítését, és a légörvény könnyebben magával tudja ragadni az inhaláló készítményt.

További rezgéskeltő módszereket az 51-55. ábra kapcsán

- 34 ismertetünk.

Az 51. ábra metszetben mutatja az 521 tartályt és alatta az 525 adagoló alkatrészt. Az 527 fedél és az 525 adagoló alkatrész közé egy 860 hengerrugó van mozgásra képesen beépítve. A 860 hengerrugó alsó végé egy 861 sarura támaszkodik. Ha egy rezgéskeltő mechanizmus rezgésbe hozza az 521 tartályt és/vagy az 525 adagoló alkatrészt, a 860 hengerrugó mintegy táncoló mozgásba kezd és széttördeli az inhaláló készítményt, elősegítve az 526 adagoló üreg pontos megtöltését.

Az 52. ábra esetében az 521 tartályba egy 870 nyél van átlósan felfüggesztve, amely rezgés hatására ütögető mozgásba jön. így a 870 nyél lapátszerűen kiképezett 871 feje szinte belapátolja az inhaláló készítményt az 526 adagoló üregbe.

Az 53. ábra a 25. ábrán látható metszet egy részletét mutatja. Ezen az ábrán nagyítva látható az 500 házon kialakított 505 hullámosítás és az 559 működtető sapka részét képező 555 rugózó nyelv, a végén az 554 bütyökkel. Amint az ábrán látszik, az 505 hullámosítás különböző típusú fogakból áll, amelyek különböző típusú rezgéseket keltenek. Ez lehetővé teszi, hogy különböző tulajdonságokkal bíró inhaláló kászítményekhez ugyanazt az inhaláló készüléket lehessen használni.

Az 54. ábra esetében az 554 bütyök helyett egy legömbölyített fejű 880 szegecs van lazán a nyelvbe erősítve. Végül az 55. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amelynél az 505 hullámosítás fogai és az 555 rugózó nyelv 554 bütyke aszimmetrikusak, aminek következtében a két mozgásirányban különböző spektrumú rezgés jön létre. Nyilvánvaló, hogy rezgéskeltés céljából nem csak az 500 ház alján, hanem a tetején

vagy az oldalfalain is el lehet helyezni hullámosítást. A 28. ábrán látható 612 száron kívül vagy helyett a 694 bütyökhöz hasonló, a 621 tartály belső falából kiálló további bütykök, és például egy a 696 bütyökhöz hasonló, a 621 tartály külsején elhelyezett bütyök is képesek úgy együttműködni, hogy a 621 tartályban meghatározott rezgésformák jöjjenek létre.

Végezetül megjegyzendő, hogy a házon vagy a működtető sapkán lévő hullámos!tás lineáris mintázatot alkothat, ami további rezgésvariációk létrehozását teszi lehetővé.

Claims (48)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás inhaláló készítmény, előnyösen por alakú inhaláló készítmény adagolására azzal jellemezve, hogy a belégzés keltette légáramot egy inhaláló járatba tereljük és az inhaláló járat legalább egy szakaszán örvénylő állapotba hozzuk, és a tartályban lévő készítményből egy dózisnyit az inhaláló járatba juttatunk, ahol azt a légáramban keltett örvénylés mozgatja és keveri el a légáramban.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az adagolást a készítményt inhaláló beteg kézi működtetéssel váltjuk ki.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet működésbe hozatala előtt és/vagy közben a készítmény rezgésbe hozzuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet működtetését reteszeljük mindaddig, amíg a készítményt inhaláló beteg bizonyos erősségű légáramot létre nem hoz.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet reteszelésnek feloldásához szükséges belélegzé- *· · · · ♦ · * ·«· · « « W·· • · ♦ · r ♦ ··r ·' · ·· si erőt beállíthatjuk.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet működtetését kényszerműködésű reteszelő mechanizmussal gátoljuk meg, amely reteszelő mechanizmust a belégzés keltette légárammal feloldjuk, ha bizonyos erősséget elér, és így az adagoló szerkezet működtethetővé válik, ha pedig a belégzés keltette légáram gyengébb, a reteszelő mechanizmus az újbóli adagolást automatikusan meggátolja.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a kényszerműködésű reteszelő mechanizmust egy golyó alkotja, amely golyót egy, a gravitáció irányával hegyesszöget bezáró és legalább egy szakaszában légárammal átjárt golyós járatban mozgatható módon helyezzük el.
8. 8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a reteszelő mechanizmust a készítményt inhaláló beteg fel tudja oldani, szükség esetén belélegzés nélkül is.
9. 9. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy egy dózisnyi készítménynek az inhaláló járatba való kiadagolása akkor következik be, ha az inhaláló készüléket nyugalmi állapotából inhalálási állapotba visszük, és újabb dózis kiadagolása csak akkor következik be, ha az inhaláló készüléket az inhalálási állapotból a nyugalmi állapotba visszavisszük, majd újra az inhalálási állapotba visszük.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy egy dózisnyi készítménynek az inhaláló járatba való kiadagolása akkor következik be, ha az inhaláló járatot belégzés céljából kinyitjuk, és újabb dózis kiadagolása csak akkor következik be, ha az inhaláló járatot zárjuk, majd újra kinyitjuk.
11. 11. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemzve, hogy a készítményt egy fúvókán keresztül túlnyomással permetezzük a légáramnak az adagoló alkatrész mögötti örvényes szakaszába.
12. 12. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás megvalósítására szolgáló inhaláló készülék előnyösen por alakú inhaláló készítmény inhalálására azzal jellemezve, hogy egy inhaláló járattal (11), amelybe a beteg által keltett légáram be van terelve, egy tartállyal (21), amely az inhaláló készítményt laza állapotban tárolja, egy adagoló mechanizmussal (22), amelynek segítségével az inhaláló készítmény a tartályból (21) az inhaláló járatba (11) dózisonként van bejuttatva, az adagoló mechanizmus (22) olyan felépítésű, hogy segítségével az inhaláló készítmény az áramlásirányba eső felén van a légáramba juttatva, rendelkezik.
13. 13. A 12. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló mechanizmus (22) az egyik vége közelében, oldalt adagoló üreggel (26) ellátott adagoló alkatrésszel (25) rendelkezik, az adagoló alkatrész (25) a tartály (21) ürítő nyílásában (24) két határ közötti mozgásra • · 4 · · ·

    4 444 · · · ««· • · · · · * • ··· ·· * ··

    - 39 képes úgy, hogy az adagoló üreg (26) az adagoló alkatrész (25) egyik véghelyzetében a tartályba (21) esik, az adagoló alkatrész (25) másik véghelyzetében pedig a tartályon (21) kívülre, az inhaláló járatba (11) esik.
14. 14. A 13. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész (25) egy másik, a tartály (25) ürítő nyílásával (24) szembenéző nyíláson (28) is át van dugva (így a mozgási szabadsága korlátozva van), és az adagoló alkatrésznek (25) e nyíláson (28) túlnyúló fejrésze működtető és/vagy rugalmas szerkezettel van össze kapcsolva.
15. 15. A 14. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész (25) fejrészéhez egy rugalmas harmonika (30) van erősítve, és a rugalmas harmonika (30) kézi működtető szerkezetként és rugalmas szerkezetként egyaránt használva van.
16. 16. A 14. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész fejrészére rugalmas szerkezetként használt rugalmas harmonika van erősítve, és a kezelő szerv csappal rögzített kar, amely úgy van az inhaláló készülékre erősítve, hogy elfordításakor a harmonikát deformálni tudj a.
17. 17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy egy reteszelő mechanizmussal (3) rendelkezik, amelynek segítségével az adagolás meg van gátolva, ·· · 4 · · · « ··· · · · V·· • · · « » * ♦ ·· ··· ·· · ··

    - 40 ha az inhaláló járatban a belégzés keltette légáram erőssége nem ér el egy bizonyos erősséget.
18. 18. A 17. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a reteszelő mechanizmus egy golyóval rendelkezik, amely egy járatban mozgatható módon van elhelyezve, a járat az inhaláló készülék inhalálás! helyzetében a gravitáció irányával hegyesszöget zár be és legalább egy szakaszában légárammal van átjárva, és az adagoló mechanizmus (22) retesze (23) a golyós járatba nyúlik és egyik véghelyzetében a reteszelő mechanizmus által reteszelve lehet.
19. 19. A 12. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az inhaláló készülék szájnyílását (12) egy záró sapka (62) zárja le, és a záró sapka (62) az adagoló alkatrésszel (25) kényszerkapcsolatban van.
20. 20. A 19. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a készülékhez a záró sapka (62) mozgathatóan van rögzítve, és egy karos szerkezet (60) közvetítésével az adagoló alkatrész (25) fejrészével olyan kényszerkapcsolatban van, hogy a záró sapka (62) zárt helyzetből nyitott helyzetbe való vitelekor az adagoló alkatrész (25) fejrésze a tartály (21) felé irányuló mozgásra van kényszerítve.
21. 21. A 13. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész az inhaláló járat falában az ürítő nyílással (24) szemben kialakított nyílásba (92) annyira belenyúlik, amennyire csak lehetséges.
22. 22. A 21. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész adagoló üreggel (26) ellátott vége kényszerkapcsolatban van a szájnyílás záró sapkáj ával.
23. 23. A 12-22. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy egy regéskeltő mechanizmussal rendelkezik, amelynek részei egymáshoz képest mozgatva vannak, és amely mechanizmus az inhaláló készülék működtetésekor vagy nyugalmi helyzetbe visszatérítésekor a tartályban lévő készítményt rezgésbe hozza.
24. 24. A 12-23. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet cserélhető betét.
25. 25. A 12-24. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy egy újratölthető, az ürítő nyílással (24) ellentétes oldalon záró fedéllel (129) ellátott tartállyal rendelkezik.
26. 26. A 25. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a záró fedél (129) kialakításánál fogva páramentesítő anyag tartályaként is szolgálhat.
27. 27. A 12-26. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló

    - 42 - ...........

    készülék azzal jellemezve, hogy dózisszámláló szerkezettel rendelkezik.
28. 28. Inhaláló készülék előnyösen por alakú inhaláló készítményhez, amely készülék inhaláló járatot képező csutorával (512), amelybe a beteg keltette légáram be van terelve, egy inhaláló készítményt laza állapotban tároló tartállyal (521) és egy adagoló szerkezettel (525, 526), amellyel a tartályból (521) az inhaláló járatba az inhaláló készítmény dózisonként juttatható ki, rendelkezik, azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezet a külső felületén egy adagoló üreggel (526) bíró rúd alakú vagy csőszerű adagoló alkatrésszel (525) van ellátva, ahol az adagoló alkatrész (525) a vele kényszerkapcsolatban lévő működtető sapka (550) segítségével a hosszirányában egy nyugalmi helyzet (amelyben az adagoló üreg (526) a csutorában van) és egy adagolási helyzet (amelyben az adagoló üreg (526) a tartály (521) alatt van) között ide-oda mozgatható, továbbá hogy a csutorában (512) levegőbeömlő járatok (514) vannak, amelyek az inhaláló beteg által létrehozott légáramot a nyugalmi helyzetben lévő adagoló alaktrész (525) adagoló üregére (526) irányítják és így az örvénylő légáram az inhaláló készítményt az adagoló üregből (526) kimossa és magával ragadja.
29. 29. A 28. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tartályt (521) is magába foglaló hosszúkás házzal (500) rendelkezik, és hogy egy működtető sapka (550) két véghelyzet között mozgathatóan a házra (500) van erősítve, és a működtető sapka (550) az adagoló alkatrész (525) működtető szerve.
30. 30. A 28. vagy 29. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a kiadagolt dózisok számlálására egy számláló szerkezettel (580 ... 584) van ellátva, amely a működtető sapkával (550) kényszerkapcsolatban és általa léptetve van.
31. 31. A 28-30. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tartály (521) lényegében kürtő alakú, és két, az adagoló alkatrész (525) hosszirányára nézve oldalsó surrantó felülettel (771, 772) van ellátva, amelyek a tartályban (521) tárolt inhaláló készítményt az adagoló üregbe (526) vezetik, ha az adagoló alkatrész (525) adagolási helyzetben van.
32. 32. A 28-31. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tartály (521) közvetlenül az alatta lévő adagoló alkatrész (525) fölött egy szűkítéssel (628) van ellátva, amely az adagoló alkatrésszel (525) együtt inhaláló készítményt tároló zsebeket (629) képez.
33. 33. A 28-32. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tartály (521) az adagoló alkatrész (525) által lezárt hosszúkás ürítő nyílással (524) van ellátva, amelynek az adagoló alkatrész (525) hosszirányában mért mérete nagyobb, mint az adagoló üregé (526), miáltal az adagoló alaktrész (525) mozgatásakor az adagoló üreg (526) a méreténél hosszabb szakaszon tartózkodik az ürítő nyílás (524) alatt.
34. 34. A 28-33. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy egy az adagoló alkatrész (525) elmozdításával működésbe hozható rezgéskeltő mechanizmussal (505, 554, 555) van ellátva, amely a tartályban (525) és/vagy az adagoló alkatrészben (525) rezgést kelt.
35. 35. A 34. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a rezgéskeltő mechanizmust a házon (500) vagy a működtető sapkán (550) kialakított rugózó nyelv (555), valamint a rugózó nyelvvel (555) együttműködő és a működtető sapkán (550) vagy a házon (500) kialakított hullámosítás (505) alkotja.
36. 36. A 35. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy egy a rezgéskeltő mechanizmus keltette rezgést a tartályhoz (521) közvetítő szárral (670) van ellátva.
37. 37. A 34-36. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy két vagy több rezgéskeltő mechanizmussal (505, 555; 690 ... 692; 693, 694) van ellátva, amelyek a készülék különböző pontjain különböző típusú rezgéseket hoznak létre.
38. 38. A 34-37. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a légáramot a csőszerű adagoló alkatrész (525) belsejében akusztikus rezgésbe hozó lemezekkel (840, 841) van ellátva.

    • · • ·* · · « · ···

    - 45 - ........’ ·
39. 39. A 34-38. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a csutorában (512) az adagoló alkatrészre (525) ütögető mozgást gyakorló lemezek (850) vannak.
40. 40. A 34-39. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a rezgéskeltő mechanizmus az adagoló alkatrész (525) mozgásirányától függően különböző típusú rezgéseket kelt.
41. 41. A 34-40. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tartályban (521) egy lazán rögzített daraboló szerkezet (860, 870) van elhelyezve, amely a tartályhoz vezetett mechanikai rezgés hatására szabálytalan ugráló, táncoló, ütögető vagy rezgő mozgást végezve az inhaláló készítményben lévő rögöket poritja és az inhaláló alkatrész (525) adagoló üregének (526) inhaláló készítménnyel való megtöltését elősegíti.
42. 42. A 41. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a daraboló szerkezet egy hengerrugóval (860) rendelkezik, amely az egyik végén a tartály (521) fedelével (527), a másik végén pedig előnyösen egy az adagoló alkatrészen (525) nyugvó saruval (861) van megtámasztva.
43. 43. A 41. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a daraboló szerkezet egy nyéllel (870) rendelkezik, amely a tartályban (521) átlós helyzetben lazán, • * vagy rezgésre képesen van rögzítve, és az alsó, előnyösen lapátszerűen kiképezett feje (871) az adagoló alkatrészre fekszik.
44. 44. A 28-43. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a csutora (512) a nyugalmi helyzetben lévő adagoló üreg (526) közelében egy torlótesttel (746, 747) van ellátva, amely az adagoló üreg (526) környékén örvénylést kelt.
45. 45. A 28-44. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész (525) csutora (512) felőli vége egy áramvonalas heggyel (745) van ellátva, amely a légáramba szuszpendált inhaláló készítményt örvénylésbe hozza.
46. 46. A 28-45. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész (525) a tartály (521) mindkét oldalán egy rögzítő szerelvénybe (533) ágyazva mozgathatóan van rögzítve úgy, hogy az adagoló alkatrészhez (525) vezetett rezgés nincs lényegesen csillapítva.
47. 47. A 28-46. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrész (525) a tartály (521) mindkét oldalán egy rögzítő szerelvénybe (533) ágyazva mozgathatóan van rögzítve úgy, hogy a rögzítő szerelvény (533) az adagoló alkatrészre (525) - arra csak enyhe nyomást gyakorolva - felfekszik.

    Τ · * V
48. 48. A 46. vagy 47. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagoló alkatrészen (525) az adagoló üreg (526) úgy van kialakítva, hogy az adagoló üreg (526) az adagoló alkatrész (525) mozgásirányában sehol sincs akkora, hogy a rögzítő szerelvény (533) az adagoló üregbe (526) be tudna hatolni.